In memoriam GABRIEL GARCIA MÁRQUEZ 2014. április 17. „Az eseményeket nem az emberek megszokott időrendjében helyezte el, hanem úgy sűrítette össze egy évszázad mindennapos epizódjait, hogy ugyanabban a pillanatban együtt legyen érvényes valamennyi.” (Száz év magány) Macondo egy boldog falu. Mindenki harminc éves, és még soha senki nem halt meg. Jégnézőbe is mennek. Arany, címeres […]

Forrás Tele van életünk figyelmeztetéssel: fűre ne lépjünk, ne dohányozzunk, ügyeljünk a tisztaságra, idegeneknek belépni tilos, az ajtót tessék betenni, a ruhatár kötelező, a bejárat előtt parkolni tilos… Nem folytatom. Elég az hozzá, hogy itt van egy újabb figyelmeztetés, mely tulajdonképpen nem reánk, felnőttekre vonatkozik.

Azopan-novella A karantén óta a kis Kovács vásárolt be neki. Felírta, mit kell vennie, a fiú pedig megvette. Százszor bizonygatta, hogy lista nélkül is elboldogulna, és ő el is hitte, mégsem tudott lemondani az írás öröméről. Mindig szépen írt, annak idején a tanító néni is megdicsérte.

Kelengye Értelmező szótárunk szerint elavulóban a szó: kelengye. Bizony, ritkán láthatni manapság kelengyés szekeret, mely elindul a „kiröppent” új asszony szüleinek házából, s viszi a hímzett ágyneműt: puha paplanokat, habos párnákat; viszi a ropogós vasalt fehérneműt az új otthon fel. Bizony, lassan kimegy a divatból a kelengyekészítés, még a hozomány is egyszerűbb formában jelentkezik az […]