Etédi előnewvű, magyar író, költő volt. Fogarason született 1880- mh. Budapesten,1936-ban. Egyetemi tanulmányait Budapesten , Padovában és Jénában végezte. 1904-től Nagykőrösön, majd Székelyudvarhelyen tanított . 1908-tól a Magyar Országos Levéltár munkatársa, az I. világháború után a magyar Külügyminisztérium tisztviselője, 1922-től szaktanácsadó.

Egyetlen kötetben összegyűjtött verseiben a székely sors tragikus történései kapnak hangot.
Az MTI által szerkesztett-megőrzött nekrológjából: „A székelység és az erdélyi kérdés legalaposabb ismerője, küzdelmeinek és nehéz sorsának osztályosa* A külügyminisztérium Gagyi Jenőben egyik legképzettebb balkáni szakértőjét vesztette el, aki néhai Jancsó Benedek, Erdély egyiK legnagyobb fiának, legderekabb tanítványa és barátja volt. Kevés ember ismerte ugy a Balkán-népek nyelvét, szokásait és viszonyait mint ő.” (CsG)

Székely történet.

Szomorú a történet,
S régi nagyon,
De én mégis a fonóban
Úgy hallgatom.
Nem is, nem is történet:
Bevégzetlen ének,
Dalolgatják csendesen
Leányok, legények.

Milyen szép volt kis Julis
Kökényszeme,
Megigézte, a ki csak
Nézett bele.
Nyikómenti legények
Ölték egymást érte,
Gazdag legényt urának
Kaphatott kedvére.

És beküldte kis Julist
Mostohája
Szolgálatba Barassó
Városába.
Gonosz város Barassó,
S közel Oláhország . . .
Nyikómenti legények
Hiába átkozzák.

Régen volt a történet,
Régen esett,
Sírdogáltak felette
Egy keveset.
Udvarhelyszék, Háromszék
Szép székely leányi,
Kár tinéktek, nagyon kár
Barassóba járni!

(Szováta.)

A jó bolond.

Kelet felől, kelet felől
Veszély közelg, veszedelem.
«A hű székely elhárítja,
A határra kirendelem. »
A király szólt, a székely ment,
Ellen pusztul, újra csend, rend.
Ellenség jön mindenfelől,
Ellen zúdul a magyarra . . .
«Ott a székely, karja erős!
Küzdni másért, jó az arra.»

S a magyarért, a királyért
Ontotta a székely a vért.
««Uram király, fejedelmünk!
Sok az adó, nem birjuk el.»»
«Hah ! Lázongtok! Nesztek adó !
Székely bánja épüljön fel!
Sok az adó ? Még több is lesz !
Esdekelhetsz akárkihez.*

* * *
Századévek peregnek le …
Kínlódtunk, s nem panaszkodtunk.
«Nem fajult el a székely vér,
Itt az ellen, — jó rokonunk!*
A jó székely mindent feled,
Vérrel öntöz harcztereket.

(Fogaras)

Az Adrián.

«Hollá, hollá! — hajó az éjszakában
«Hollá, hollá! — nesztelen halad.
Könyörtelen szeli futtában át
A csendesen ringó hullámokat.

«Hollá, hollá!» A ködös éjszakában
Mindjárt elrejti tőlünk a setét . . .
Jelzést sem ád, sem kérdésünkre
Meg nem kiáltja válaszúl nevét.

«Hollá, hollá! Az árbocrúd sötét,
Kitűzve nincs a jelzőlámpa sem,
Fedélzetén nincs ember, sem a hídon,
Honnan ? hová ? — hiába kérdezem.

«Hollá, hollá!» — A sötét éjszakában
Nyomasztó érzet száll meg engemet.
Az őrmatróz «A hollandi!» susogja,
Imádkozik, remeg, s keresztet vet.

(Adriai tenger.)

Búcsú.

Szerelmes voltam én a tengerárba,
Szerelmes voltam minden kis habjába,
Szerelmes voltam, még sohse láttam,
S keblére jöttem a forró nagy vágyban.

Most rajta élek itt, s boldog nem vagyok,
Bár körültem a nagy tükör’ragyog,
Bár körültem a nagy tenger árja
Szépségeit kacéran kitárja.

A szép olasz part myrtuserdeje,
A víz s az ég ezer bájjal tele . . .
És mégis-mégis, úgy elgondolom :
Hiányzol nékem zöld hegy, kék orom!

Köztetek él kicsiny kis nemzetem . . .
Ki tudja, még valaha föllelem ?
Hátha még itten a szivem feled,
A népek árja téged eltemet ?

Hátha még itten messze nyugaton
A nagy tenger zúgását hallgatom…
Valahol messze — bűvös keleten —
Szétdúlva fekszik ősi tűzhelyem.

Erre mindenütt idegent látok,
Egy rokonkebelre seholsem találok.
Úgy vonzanak haza a kék hegyek …
Vágyom utánuk ; megyek… megyek…

Isten veled tenger, szerelmesem!
Isten veled kis hab, én kedvesem !
Szivembe cseng szülőhazám szava…
Érette tenni megyek el, haza!

(Adriai tenger.)

Forrás: Gagyi Jenő: Székely dalok
MISKOLCZ, SZELÉNYI ÉS TÁRSA KÖNYVNYOMDÁJA
1902

1. Komán János:
   2022. március 4. 11:07

   Etédnek sok jelentősnek mondható személyisége volt. A XVIII. században ugyancsak egy Gagyi nevű író szintén Etéden született. Magyarország legjelentősebb drámaírója volt. Talán csak én tudok róla(és Szinyei).

2. Komán János:
   2022. március 4. 15:32

   Elnézést. Pontosítok. Etédi Sós Márton a XVIII. század utolsó negyedének híres drámaírója.

3. Komán János:
   2022. március 6. 10:34

   Gagyi Jenő (Etédi) középiskolai tanár, levéltárnok, aki nemcsak irodalmi
   munkásságával, hanem politikai müködésével is nagy szolgálatokat tett a székely nemzetnek. Az oláh nyelv és irodalom legkiválóbb ismerője. Munkái magyar és oláh nyelven jelentek meg.(Idézet Rugonfalvi K.István könyvéből)