Keszthelyi György: Csendélet a kopjafán
Vésett, faragott láng,
szűz dal, szűz leány,
válláig ér a nyár,
mellette üvegtál,
aprópénztárca,
sarló, kalapács.
Balsorsú fakopács
holdkoszorút lyukaszt
az ég arca köré,
majd csattan a korbács.
Kereszt ver gyökeret
az útszéli porba.
Légyfogó, kérges tenyér,
petróleumlámpa
ásít a kakas szavára.
Olajban piruló kenyér,
reggeli sózva,
az öröklét paródiája.
Forrás: szerző FB-oldala