A vikingek, normann származásúak, a germán népcsalád skandináv törzséhez tartoztak. Európában, a 800-1000 évek közt volt történetileg meghatározó szerepük. A normannok a 9- 10. században, Svédországban, Norvégiában és Dániában királyságokat alapítottak, aki a királyi hatalom alól szabadulni akart, vagy nem jutott neki családi örökség, az felcsapott kalóznak. A svéd vikingeket varégeknek is nevezik, mivel anyanyelvükön Sverige az országuk neve. Rollo viking hadvezér alapította a Normandiai hercegséget 911-ben. Hódító Vilmos normann herceg elfoglalta Anglia trónját, és 927-től 1204-ig vikingek ültek az angol trónon. Grönlandod Vörös Erik viking vezér fedezte fel 982-ben, fia Leif Eriksson pedig 992-ben felfedezte Amerikát. Ahol partra szálltak, azt Vinlandnak nevezték el, mert Leif nevelőapja Tyrkir – akit magyarként könyvelnek el – szőlőt talált. A skandináv területeken magyarok is éltek a vikingek között, ezt régészeti leletek is alátámasztják. A vikingek 120 hajóval a Szajnán eljutottak Párizsig, 3,5 tonna ezüstért megkegyelmeztek a lakosságnak. Vezérhajóikat sárkányfej díszítette, szárazföldön néha kereket is szereltek a hajóikra.
Nemcsak Nyugaton, hanem Keleten is félelmetesek voltak a vikingek. Többnyire kereskedők voltak, prémeket, bőröket, különböző tárgyakat szállítottak. Novgorodtól délre a kereskedelmi útvonal követte a Dnyeper folyását, Kijevtől a Fekete tengerig nyomultak a viking kereskedők, majd a cél a Keleti Birodalom szíve, Bizánc volt. A fiatal kalandorok számára ígéretes állás volt, ha a Varang Gárda tagja lehetett. Ennek a gárdának az egyik tagja, Halfdan a konstantinápolyi Hagia Sophia székesegyház korlátjába rúnaírással bevéste a nevét. A bizánci krónika egyes viking törzseket szkítáknak nevezi. Gyakran ábrázolják a viking hajókat piros fehér függőleges sávos vitorlával…
A vikingek történelmileg legjelentősebb tette, hogy ők alapították a 9. században az orosz államot. A szláv követek hívására Skandináviából, a Rusz nemzetségből három testvér indult el: Rurik, Szineusz és Truvor kíséretükkel együtt. Sztáraja Ladogába érkeztek, a Ladoga tó közelébe, a Volhov folyó partjára, ahol fontos kereskedelmi központ létezett. Ma is a Ladogában található halmot Rusz fejedelem temetkezési helyének tartják. Rurik idővel délebbre, Novgorodba költözött. A három testvér 862-től az egymással viszálykodó szláv népeket erős törzsszövetséggé –Kijevi Rusz néven emlegették – szervezte, és felszabadították őket a kazár uralom alól. Ebben az időben a viking központ nem Kijevben, hanem Novgorodban volt, ahol Rurik a törzsszövetség vezetője, Novgorod fejedelme lesz. Tehát Rurik vezér és testvérei a Rusz törzsből alapították az orosz birodalmat, nevükből ered Oroszország neve, hasonlóan a ruszinok, rutének elnevezése is. Rurik 820-ban született, 862-tól uralkodott és 882-ben halt meg, felépítette a Holmgard erődítményt a mai Novgorod mellett. A Rurik család jele a zsákmányra zuhanó sólyom és a háromágú szigony, ami arra utal, hogy a Rurik sólymot jelent, ami rokona a magyar ráró szavunknak, ez a halászsólyom neve. Napjainkban Sztáraja Ladoga település címere. Rurik utódai germán nyelvűek voltak, de elszlávosodtak. Rurikot követő uralkodó, Oleg eredeti neve: Helgi, Rurik fiának, Igornak eredeti neve Ingvar. A „szláv”–val végződő nevek, azt jelzik, hogy az anya szláv volt. Igor felesége, Rurik menye szláv, házasságkötéskor az Olga nevet kapta, melynek germán eredetije Helga. Olga fejedelemasszony kereszténységre térítő cselekedeteiért Bizáncban szentté avatták Helena néven. Olga fiát, Rurik unokáját Szvjatoszlávnak hívták. Az itteni vikingek kapcsolata az őshazával egyre ritkább lesz, a szláv elem számbeli túlsúlya a lassú beolvadáshoz vezet, de a vezető réteg továbbra is normann-viking-varég marad.
965-ben Rurik unokája, I. Szvjatoszláv nagyfejedelem, három fia között felosztotta országát. Legidősebb fiának Jaropolknak Kijevet adta. Szvjatoszláv édesanyja, a magyarok Taksony fejedelmének volt a lánya. Kijev   Ügyek és Álmos idején a magyaroké volt. Oleg fiának a drevljánok- keleti szlávok- földjét adta. Vlagyimirnak – aki egy másik anyától származott – Novgorodot adta. 978-ban, apjuk halála után Vlagyimir megölte féltestvérét Jaropolkot, egyeduralomra tört, és Kijevbe költözött, ez lett a főváros, országa neve pedig Kijevi Rusz. 980-ban Vlagyimir öt pogánybálványt (Perun, Horsz, Dazsbog, Szimargla, Mokos) állított a kijevi várhegyre, de 988-ban felvette a kereszténységet, a viking-szláv szövetség ekkor vált keresztény állammá. Halála után 1015-ben ezért Vlagyimirt szentté avatták Bizáncban. A hatalmi érdekek miatt, sokszor vált ellenséggé az orosz és bizánci sereg és hajóhad. Az oroszok kelet fele is terjeszkedtek, 964-ben elfoglalják a kazár kaganátust, harcoltak a besenyők ellen, akik Bizánc szövetségesei voltak. Szvjatoszlávot is a besenyők ölték meg. A Rurik nemzetség még 720 éven át fennmaradt, innen származnak az orosz uralkodók, cárok. A Rurik család utolsó sarja, I. Fjodor cár 1598-ban hunyt el, utána Borisz Godunov, majd 1613-ban a Romanovok következtek.
A hunok és a germánok szövetségesek voltak, Attilának három germán felesége is volt, Balambér hun király, Attila dédapja Venetharius osztrogót király unokáját vette feleségül. Attila mellett harcoltak a gepidák Ardaricus királyukkal az élen, az osztrogótok is Valamert király vezetésével. Roga, Attila nagybátyja 434-ben hunyt el, nemzetközileg elismert uralkodó volt. A Roga névre vezethető vissza Rurik viking fejedelem neve, a Rugiland (most Ausztria) és Rogaland (Norvégia) települések nevei, valamint a Nyesztor krónikában szereplő Rogvolod fejedelem neve, és Szent Imre egyik rangja is. I. András királyunk felesége és édesanyja is varég-rusz hercegnő volt. 840-re fejezik be Keve, Csák és Geréb magyar építészek Kijev városának az építését, a Nyesztor krónika átirata szerint a nevük: Kij, Scsek és Horiv. A Kijevin és a Novgorodin kívül jelentős fejedelemség volt a Halicsi és a Volhínai. Mindkettőbe magyar királylányt is vittek feleségül a viking-rusz fejedelmek. Mátyás király Halics és Volhína-Londoméria uralkodója is volt. Taksony fejedelem segédnépei közt voltak a skandináv-varég kölpények, jelentőségüket több földrajzi név is megörökítette. Vitéz Botond atyját Kölpénynek hívták. Szent István kardja Gotlandban (Svéd-sziget) készült, ezzel övezték fel 997-ben Istvánt, amikor Koppány ellen készült. Régészeti leletek is igazolják a magyarok és a kelet-európai vikingek közti kereskedelmi kapcsolatokat.
Álmos fejedelem (819- 895) Dentu-Magyariában, a Megyer törzs által alapított Dnyeper parti Zaporogban töltötte gyermekkorát (ma Ukrajna), majd szülei, Ügyek és Emese feljebb költöztek a Dnyeper folyón, és kőből készült erőd építésébe kezdtek 820 táján Kijevben. Ezt a munkát Álmos fejezte be, aki Kijev fejedelme lett. Itt szervezte meg az akkori világ legkorszerűbb kardgyártását, és a magyarok hazatérését a kárpát-medencei őshazába. Tíz év után Álmos Kijevből visszatér Zaporogba, Ügyek temetésére. Megbízza Askoldot és Dirt Kijev vezetésével, ők voltak Álmos ispánjai. Rurik Novgorodban elhunyt, halála előtt fiát, Igort és a novgorodi fejedelemséget a nemzetségből való Olegre bízta. Sajnos hatalmi kapzsiság miatt Oleg megöli Askoldot és Dirt. Askoldot a hegyen (Ugorszkojé, itt volt Álmos fejedelem udvarháza) temették el, sírja fölé emelték az Olma Szent Miklós templomot, Dir sírja pedig a Szent Irén templom mögött van. Álmos fejedelmet 895-ben, a zemplémi földvár közelében lévő Szélmalomdombon temették el. Árpád 888-ban avar követeket fogad Kijevben. A normannok és magyarok közt baráti volt a viszony, számos varég velük jött a Kárpát-medencébe. A kijevi állam a 9. században magyar fennhatóság alatt állott, sőt keletebbre, Szaltovo környékén is magyarok uralkodtak, és a magyarok a Dnyeper alsó és középső folyásánál is a helyzet urai voltak.
Népileg és nyelvileg az első szláv politikai „társadalom”, az avar birodalom bukása és a dunai bolgár hatalom hanyatlása után jelenik meg. De nyugaton továbbra is avar eredetű vezetők irányítják, délen a bizánciak, keleten pedig a normann-varég uralkodók. Könyves Kálmán (1074-1116) első felesége a Hautevillei Felícia normann hercegnő volt, második felesége Eufémia, normann-viking származású, II. Vlagyimir (Monomach, 1053-1125) kijevi fejedelem lánya volt. Vazul herceg (Vászoly, 990-1037) a viking Predszlávát vette el, Predszláva apja volt Volodimir nagyfejedelem. Miután Vazult merénylettel megvádolták és megcsonkították, hogy Szent István után ne ő legyen a király, fiai, András, Béla és Levente Cseh és Lengyelországba, majd Kijevbe menekültek a viking rokonokhoz. I. András (Endre, 1015-1061) Kijevben vette fel a bizánci kereszténységet, és Bölcs Jaroszlav (979-1054) és Ingegard svéd hercegnő lányát, Anasztáziát vette feleségül. Házasságukból született Salamon király, akit Anasztázia német segítséggel támogatott, ennek érdekében sok magyar kincset áldozott fel. Így adományozta Nordheimi Ottó bajor hercegnek az Attila kardot, amely a német-római császári koronázási ékszerek egyik darabja lett. Nemcsak fejedelmek, királyok, hanem nemesek közt is előfordultak magyar-viking házasságok, a halicsi Szugyiszlav bojár lányát a Füle nevű soproni ispán vette feleségül. Anonymus szerint is, rutének, ruszok közül Álmos vezérrel sokan jöttek a Kárpát-medencébe. A Rusz nemzetségből, és a Kijevi Ruszból származók emlékét sok településnév őrzi. Például: Ruszka, Rusz (Zemplém megye), Ruszkóc (Ung megye), Göncz-Ruszka (Abaúj megye), Ruszinócz (Krassó vármegye). Kölpény pedig falu Marosszékben, és helység Szerém vármegyében.
1240-ben a nyugat felé nyomuló Batu kán vezette mongol sereg a várost elfoglalva földig rombolja, így elveszítette azt a befolyását, melyet évszázadokon át gyakorolt. 1362-től a Litván Nagyfejedelemség, majd 1569-től a Kijów vajdaság székhelyeként a Lengyel-Litván unió része lett, és a lengyel király fennhatósága alá tartozott. A 17. században az orosz cár uralma alá került. Az első világháború és az 1917-es orosz forradalom után Kijev az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság legfontosabb városává vált. 1918-ban, az Ukrán Népköztársaság kikiáltotta függetlenségét a Szovjetuniótól és Kijev lett a fővárosa. 1921-től a Vörös Hadsereg által kikiáltott Ukrán Népköztársaság egyik városaként szerepelt, 1934-től pedig mint főváros. A Szovjetunió 1991-es összeomlása után Kijev újra Ukrajna fővárosa.

1. Skandikamera:
   2022. március 18. 06:09

   Jól dokumentált dolgozat, eszembe juttatta a házifeladat-írást.

   :-)

2. B.Tomos Hajnal:
   2022. március 18. 08:13

   Igen, nekem is ez ugrott be hírtelen, csak akkor mi nem ismertük a copy-paste trükkjét.

3. Doniga Lenke:
   2022. április 7. 14:53

   Kiev mellett nagy fontosággal bír nekünk csángóknak Halics -Galicia és Lodoméria.
   Idézetek következnek a „HONNAN JÖTTEK A CSÁNGÓK A BARCASÁGRA” című dolgozatomból

   „II. András -III. Béla kisebbik fia, 1205-1235 között ül a magyar trónon, királyi címében 1206-tól viselte a Galicia és Lodoméria királya megnevezést 1211-ben az ő idejében történik a második német letelepítési hullám Barcaságra.
   A magyarokat Vologyimer Jaroszlavics szorította ki Halicsból 1190-ben amelynek trónjára II. Endrét apja segítette 1188-ban. II. Endre kiskirály volt 3 évig, majd visszakerült a magyar udvarba.
   1205-1235 között több hadjáratot vezetett Halicsba.1208-ben az erdélyi vajda vezetésével hadsereget küldött Halicsba. 1214 előtt őrséget hagyott az orosz részfejedelemségek védelmére. 1211… 1214 között minden évben Halics ellen vonult. 1216-ben létrejött a magyar-lengyel szövetség, de ezután a szövetségesek egymás ellen fordultak. 1214 (1216)-ben Kálmán fiát, majd 1219-ben András nevű fiát ültette a halicsi trónra. II. Endre a halicsi trón megtartása érdekében míg ő kiskirály volt, de a fiai mellett is lovas harcosokat kellett hagyjon 1214 … 1234 között (kisebb megszakításokkal). Emellett a kiskirályok udvart tartottak, testőrökkel és teljes személyzettel.
   I Endre király (uralkodott 1046-1060 között) idejéből kaptam egy népszámlálást. 1055-ben Halicsban több mint 11.000 magyar élt. I Endre felesége Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem leánya Anasztázia volt. Anasztázia által sok fiatal jött a Káma vidékéről (a Kürt, Gyarmat, Béla törzsből) és telepedett le a Kárpátokon belül / kívül és Halicsban is. Ha II Endre idejében ugyanennyi magyart feltételezünk Halicsban, 11.000-ből 3-4.000 harcos lehetett a kiskirály mellett.
   Őket a király 1211-után 1225-ig párhuzamosan a Német lovagrend behívásával és a szászok betelepítésével, csángó-magyarokat telepít a Barcaságra. Ez a telepítés egy előre tervezett és jól meggondolt döntése volt II.Endrének. Megpróbál egyensúlyt teremteni a Barcaságon és nem adja idegen kézre az egész vidéket. Tanulmányozva korát és uralkodását, világossá vált előttem, hogy II.Endre a csángó-magyar történelem első számú kulcsszereplője. Neki köszönhetjük, hogy jó helyre telepítette le a csángókat, mert 800 év után megfogyatkozva, de még élnek a Barcaságon, Moldvában és lehet Szlavóníában is.”
   A dolgozat a
   Barcaság és a Csángók történelme FB csoportban a File-k között található, https://www.facebook.com/groups/525205800964150