Dél van, nincs harangszó, se szó
Ülnek az asztalnál, és szól a rádió

Szó mi szó, dal sem szólt rég
Dó dó mi ti szó? Dodó, mit iszol?
Ünnepelünk-e egyszer még?
Nem koccantak itt poharak már nagyon rég

Délutáni rend és a csend az úr
Minden szoba foglalt, s ha tán járőrözni kezd az úr
Kedvesen ritkán szól
Csak mondja és mondja
Léleknek nem lehet simogatója
Nincs bennük semmi párbeszéd, se forma

Dél volt, elmúlt, megesett
Az ebéd neked is jólesett?
Rádió se szól, facebookozik a csend
Lájkolva ezer vadidegent
S hirtelen vad szimfónia töri meg a csendet idebent

Így vándorol a lélek, akár a citerás
Kinek keze, mint egy haramiás
Ebben a házban nincs rend, se menetrend
Nem is jár erre se busz, se a vonat
Csoda, hogy a térképen rajzoltak neki pár vonalat

Kertje bár szép és rendben tartva
Fésült füvén a szél szívesen vesz pihenőt rajta

Itt már szól madárszó, és olykor süvít
a szél hangja, de jó
Mennydörög és villámlik az ég, be szép
Semmi ahhoz képest, mit a falakon belül élsz, ne kérd!

Ne kérd, ne kívánd a csendet odabent
A rádiót megzavarni nem lehet
Mindig szólni fog, és lehet lőporos is már az egyik hangszóró

Jobb neked ott kint
Bár a nap se süt már, az est is oda már
Zivatar is lehet még
De ha látsz egy apró csillagot
Lehet még egy szép napod