Oda és vissza – a szerző grafikája

Alig karnyújtásnyira Isten
kukkerének látószögében
a deszkaemelvény – íme
a túlfűtött dráma, a taps,
a békítő csókban
nyáladzó zárójelenet.

De azt, hogy a másik hajlék körvonala
mint kis ladik a fülledt éjszakában
ellibeg valami lassú,
türelmes hullámvonalon,
vak fároszok, alvó kikötők között –

ki sejtheti? Hát azt, hogy a vér
áramlata forró kétsávos út,
két pont között vergődő görbe —
az erdőtől a másvilágig?

A magányos parcellán négyszáz-
valahány karó vagy mérföldkő.
Oda és vissza érvényes
esténként az élet.

Forrás: szerző FB-oldala