Anélkül hogy észrevennék / Fără să știe

Kétségtelenül nem hasonlítok
E szó-fonók egyikéhez sem
Akik kosztümöt és karriert,
Dicsőséget, felfuvalkodottságot horgolnak maguknak,
Pedig közöttük mozgok én is
És ők mint pulóverekre, úgy tekintenek szavaimra,
„Milyen jól öltözöl” mondják nekem,
„Milyen jól áll neked ez a költemény”,
Anélkül hogy észrevennék
Hogy a költemények nem a ruhák rajtam,
Hanem a vázam
Amelyet keserű kínnal izzadtam ki
És borítottam húsom fölé mint védőpáncélt,
A teknősök tanítása nyomán
Amelyek így élnek át
Hosszú és boldogtalan
Évszázadokat.

Bartha György fordítása

Evident nu seamăn
Cu nici unul dintre acești torcători de cuvinte
Care își croșetează costume și cariere,
Glorii, orgolii,
Deși mă mișc printre ei
Și ei îmi privesc cuvintele ca pe niște pulovere,
„Ce bine ești îmbrăcat!” îmi spun,
„Ce bine îți vine poemul”,
Fără să știe
Că poemele mele nu sunt haina mea,
Ci scheletul
Extras dureros
Și așezat deasupra cărnii ca o carapace,
Cu lecția țestoaselor
Care astfel supraviețuiesc
Lungi și nefericite
Secole.