Wellington – írták titkos leveleikben egykor a szerelmes lányok –
magamra se ismertem.
Nem bitorolhatok egy történelmileg foglalt nevet
– gondoltam – melyet a lányok használtak eredetileg,
s szaladtam volna is a paphoz:
Kérnék egy fogyasztható nevet,
ezt mondtam volna, de minek?
Van nekem b. nevem.
Akár be is írhatta volna új nevem a pap az anyakönyvbe,
de mért tette volna? Történelmileg foglalt.
Voltaképp játékból kérhetnék egy megjegyezhető nevet,
azonban a lányok hogy ismerhetnének fel?