Hetven éve, 1952. február 6-án halt meg VI. György, a nemzeti hősként tisztelt, rendkívül népszerű angol király, aki legyőzve dadogását a II. világháború alatt rádióbeszédeivel tartotta a lelket honfitársaiban.

Sokadszorra néztem meg A király beszédét, a kiváló angol filmet; most éppen egy román tévében, feliratozással. Korábban az iniciatikus barátságtörténet ragadott meg VI. György és logopédusa, az ausztrál Lionel Logue között, a film kiváló forgatókönyve – úgy általában minden. Most arra kaptam fel a fejemet, amikor – még jóval az 1939-es hadüzenet előtt – a király valami olyasmit mond, el nem tudta volna képzelni, hogy Hitler annyira becstelen.

Minél hatalmasabb a becstelen ember, annál inkább az Emberben csalódunk, amikor benne csalódunk. Az Emberben, vagyis minden emberben, nem is csak azokban, akik hatalomra juttatták és megtűrték ott, eltűrik a becstelenségét.

Az ujhet.com honlapon teljes terjedelmében olvashatjuk a szerző esszéjét, a királyi beszédet magát  az ominózus film nyomán.