Nagy Anna: Várakozás
Félelem, remény váltja egymást
Észrevétlenül napszakok múlnak
Múltunk lapozom, nem teszek mást
Áttetsző évek egymásra hullnak.
Puhazöld ágak lengedeznek
Imádságként a nap kezdetén
Hűvös záporok permeteznek
Az áprilisi égbolt mezején
Mint könnycseppek, számolatlanul
Lezúdulnak sírás folyamában
Lelkem lassan bealkonyul
Homályban, fájó várakozásban.
Budapest,2002 ápr. 24
Forrás: szerző FB-oldala
Pusztai Péter rajza