Mikor öreg, ősz fejjel… / When you are old

Mikor öreg, ősz fejjel el-elrévedsz
a tűz mellett – e könyvet tedd le szépen.
S lassan olvass. És idézd meg egészen
a lágy pillantást, mely szemedbe mélyedt.

Hányan szerették bájod víg dalát!
Szép kegyeid igaz s hamis kereste.
De zarándok lelked csak egy szerette,
akár változó arcod bánatát.

S míg izzik a fa, fejedet leejtve
bùsan suttogsz: „Elszállt a szerelem!”
Már tovatűnt ott fenn, a hegyeken
arcát csillagok özönébe rejtve.


Fordította: Albert Csilla

*


When you are old and grey and full of sleep,
And nodding by the fire, take down this book.
And slowly read, and dream of the soft look
Your eyes had once, and of their shadows deep.


How many loved your moments of glad Grace,
And loved your beauty with love false and true.
But one man loved the pilgrim Soul in you,
And loved the sorrows of your changing face.

And bending down beside the glowing bars,
Murmur, a little sadly, how Love fled.
And paced upon the mountains overhead.
And hid his face amid a crowd of stars.