Volt egyszer egy Kíváncsiak Klubja… (2)

5. Honnan ered és mit jelent az interjú?

A Handbuch der Zeitungswissenschaft adatai szerint az interjú karrierje 1840-ben kezdődött New Yorkban, mégpedig egy bűntény kapcsán. Gyilkosság történt. Egy szemfüles újságíró, bizonyos James Gordon Bennet az ügy minden részletének utánanézett, minden szereplőjével beszélgetett. A kérdéseket és válaszokat a New York Herald Interjú a szemtanúval, Interjú a detektívvel stb. címmel közölte. Az addig jelentéktelen bulvárlap óriási sikert aratott. Bennet újszerű beszámolóit a beszélgetésekről falták az emberek. Mindez 1840-ben történt. A műfaj megalkotójának tehát James Gordon Bennetet tekinthetjük. Az interview (interjú) szó összetett kifejezés. Az inter azt jelenti: között. A view: látás, nézés. Fordítása tehát az lehetne: négyszemközt, vagy: szemtől szembe.

6- Miért fűzfapoéta a rossz költő?

Ha azt mondjuk: fabatkát sem ér, valaminek a silányságára utalunk. A fa itt, ebben az összetételben az értéktelenségre mutat. A fűzfa, de a nyárfa is, legalább a magyar régiségben az értéktelen fajtákhoz tartozott. Szerszámot keményebb fából faragtak. A fűzfa-sulykot meg a nyárfa-sulykot tehát nem volt kár elhajítani, de hitvány az a poéta is, akinek költészete olyan erőtlen, mint a fűzfa ága… A fűzfaköltő kifejezést ebben az értelemben először Czeglédi István prédikátor használta 1669-ben.

7. Mi a makaróni-költemény?

Az iskolában úgy tanultuk, hogy Petőfi Deákpályám című, latin és magyar szavakat keverő verse formáját tekintve „makaróni-költemény”. „Diligenter frequentáltam//Iskoláim egykoron stb.” Ugyan mi köze van ennek a mulatságos versszerkezetnek a csőtésztához?

Ez a tréfás, játékos, költői műfaj Olaszországban született. Az olaszok pedig a nemzeti nyelvüket torzító konyhalatinságot kedvenc ételükről, a makaróniról „latino maccheronico”-nak nevezték el. Így lett tehát makaróni-vers a vegyes nyelvű költemény.

8. Igaz-e, hogy Petőfi mecénása egy szabómester volt?

Petőfi 1844 februárjában, debreceni nyomorgása után, Pestre gyalogolt, hogy kiadót keressen verseinek. Vörösmarty felhívta a Nemzeti Kör tagjainak figyelmét a kéziratra. A kör március 27-én tartott ülésén ajánlotta fel Tóth Gáspár szabómester az előleget. A Nemzeti Kör azután május 11-i ülésén egyhangúlag elhatározta a versek kiadását.

Tóth Gáspár nemcsak mint mecénás, hanem mint a márciusi ifjúság harcostársa a továbbiak során is feltűnik Petőfi mellett. Tagja annak a bizottságnak, mely Budára megy a helytartótanácshoz, és követeli Táncsics szabadonbocsátását, de tagja a Perczel Móricz vezetésével működő rendőri osztálynak is, mely az iker főváros rendjére-csendjére ügyel. Itt nem sokáig tevékenykedik. Visszatér műhelyébe, nemzetőri és honvédségi ruhákat varr.

1849. első napjaiban Debrecenbe megy a kormány után. Mészáros Lázár hadügyminiszter a nagyváradi „ruhabizottmányhoz” vezényli munkavezetőül, századosi rangban.

A szabadságharc leverése után hónapokig az „új épületben” raboskodik. Az 1850-es évek elején már ismét dolgozik a szabóműhely. A mester maga vezeti. 1862. május 18-án jelentik a pesti újságok, hogy Tóth Gáspár szabót az előző nap helyezték örök nyugalomra a Kerepesi temetőben.

(Folytatjuk)