Ó, a május elsejéken
folyt a miccs és folyt a sör,
a Hójában ott lebegett
a kedélyes diktátor,

jól éreztük magunkat, és
ragyogott a nap vadul,
mindenképpen románul, de
kicsit azért magyarul,

megjelent a sok hű rokon
és a sok lelkes barát,
mi pedig, a gyerekek, bár
nem volt, untuk a banánt,

estére lerészegedett
minden férfi, de sebaj!
A nők szíve ilyenkor is
csak olyan volt, mint a vaj,

s ha a székely himnuszt sírták,
azt hitték, hogy Dózsa György
fortyog a duhaj lelkükben,
s elaludtak, mint a föld.

Forrás: szerző FB_oldala