Kör közepén – az Edda
A 29. Szent György Napok záró koncertjét az Edda Művek együttes tartotta Sepsiszentgyörgyön, 2022. május 1-én. Ez alkalommal, az együttes szólógitárosával, Alapi Istvánnal beszélgettünk, aki Nívó, Pro Arte, Artisjus, Fonogram, díjak mellett a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetéssel is értékelték. Alább Dr. Bencze Mihály interjúja.
Dr. Bencze Mihály: Hol és mikor születtél? Mikor lettél a zene
szerelmese?
Alapi István: Salgótarján a szülővárosom, 1962. augusztus 2-án
születtem. Kisiskolásként áhítattal hallgattam a rádióban a
zeneszámokat. Az első gitáromat nagyapámtól kaptam tíz éves
koromban. Középiskolában több együttesben játszottam, de 19 éves
koromban már a Front együttes tagja lettem, és 1983-ban az együttessel a Ki Mit Tud-on dobogós helyezést értünk el. Két évre rá Budapestre költöztem, a Moho Sapiens országszerte elismert együttes tagjává válltam. Pataky Attila felfigyelt rám, és átigazolt az Edda együttesbe. A következő négy évben az Eddával, több mint 400 koncerten léptem fel.
(B.M.): Sikeres zenészként azt érezted, hogy szűk ez az ország
számodra, engedtél a külföldi barátaid csábításának?
(A.I.): Igen, sajnos megtörtént. Akkor, ha lett volna internet, talán
utánanézhettem volna az ajánlatoknak. Így tíz hónapot
vendégszerepeltem Kanadában, ebből a „Paradicsomból” elég volt,
visszatértem a hazámba, és az XL Sisters együttesemmel sikeres lettem továbbra is. Végül 1993-ban visszakerültem az Eddába, azóta ismegszakítás nélkül játszom. A saját utamról se mondtam le, 1966-ban megjelent az első szólólemezem, Belső világ címmel.
(B.M.): Téged már a szólógitár Liszt Ferencének emlegettek. Gondolom a klasszikus zene is jó hatással volt rád. Kerestél modelleket?
(A.I.): Nagyon szeretem a klasszikus zenét. Ha időben visszautazok,
akkor Liszt Ferenc és Paganini is az akkori idők „popsztárjai” voltak, akárcsak a mostani időkben egy Hendrix, vagy Freddie Mercury. Az ő
koncertjeikre is már hónapokkal előre el voltak adva a jegyek, akár csak a mostani sztárok esetén. Nagyon szeretem a gitárt, képezem magam, újdonságokat fedezek fel, és persze másoktól is szívesen tanulok. Liszt Ferencet imádom. Ezen a vonalon a második szólólemezem István címmel jelent meg, Los Angelesben. 2011-ben megjelent a harmadik szólólemezem niXfactor címmel, ami a honi zenetörténet fontos darabja lett.
(B.M.): A zene és a matematika között érzed-e a hasonlóságot?
(A.I.): A zene nem a matematikából alakult ki, a matematika se a
zenéből. Gyerekként azt nem értettem, hogy miért kell annyi képletet
megtanulni, mire használom az életben. A matematika minőségtani
részében benne van a zene, mert a zene és a matematika belső
struktúrája azonos. Bolyai János zseniális matematikus volt,
nagyszerűen tudott hegedülni, de ő pontosan hegedült, ezt nevezném
„informatikus” zenésznek, de azért nem lett virtuóz hegedűs, mert így az érzelmi tartalmát a műnek nem lehet átadni. Ha két gitáros egyformán játszik, mégis annak a játéka csalja ki a könnyeket a szemekből, aki az érzelmi tartalmát tudja átadni.
(B.M.): A zenei improvizáció az azonnali zenei kompozíció kreatív
tevékenysége, amely ötvözi az előadást az érzelmek és a hangszeres
technika kommunikációjával, valamint a többi zenész spontán
válaszával. Az Edda koncerteken mindenki figyelemmel kísérte a
szólógitárodon a virtuóz improvizációidat. Hogyan történik ez nálad, mi váltja ki a transzot?
(A.I.) Az improvizációhoz magas szintű szakmai tudás kell, játék közben érzed, hogy valami megemel, és mintha fentről jönne minden, érzed, hogy ujjaid mintha maguktól játszanak, tőled majdnem függetlenül. Igen, nagyon szeretem ezt a műfajt, sokszor vettem részt ilyen szesszión, szenzációs emlékek. Gitárpárbajokat is szoktak szervezni, ezeken is részt veszek.
(B.M.): Hogyan születnek a dalaid, az Edda dalok?
(A.I.) Kétféleképpen. Pataky Attila általában ír 20-30 verset, ami közül egy lemezre valót az együttes valamelyik tagja megzenésíti. A másik lehetőség, úgy történik, hogy valaki elkezd valamit dudorászni, ezt majd szöveg nélküli dallá énekeljük, és utána íródik a szöveg. 2016-ban a magyar zenészek közül elsőként kaptam egy meghívást a világ legnagyobb nemzetközi hangszerexpójára az USA-ban, a NAMM Show-ra, ahol minden nap bemutatókat tartottam a szakmai közönségnek.
(B.M.): Mi a titka annak, hogy egy együttes tagjai majdnem egy
emberöltőn át együtt maradnak, együtt zenélnek?
(A.I.): Az együttesek a világháló, a youtube megjelenésével
elveszítették azt a lehetőséget, hogy a lemezek eladásából jövedelmük
is származzon. Ezért rengeteget kell koncertezni, hisz mi is a piacról
élünk. Az Edda esetén is évente 6-7 hónapot koncertezéssel töltünk, amit persze nagyon szeretünk. Ez idő alatt öt zenész, együtt kell hogy éljen. Kell találjon a világnézetük, ideológiájuk, kultúraigényük, műveltségük, szokásaik. Ez az Eddánál bevált.
(B.M.): Ott voltam Miskolcon azon az Edda koncerten, amikor az első
lemezt mutatták be, és azóta legalább 30 Edda koncertet éltem át. Hogy sikerül az Eddának korosztálytól függetlenül ekkora tömeget mozgatnia?
(A.I.): Az előző rendszerben más volt az emberek életérzése, egy kis
ideológiai szöveggel sok együttes növelte a rajongóik táborát, főként a
lázadó fiatalokkal. 1989 után már más az életérzés, más problémák
foglalkoztatják az embereket. Mi olyan dalokat írunk, ami az emberek
lelki világát emeli előtérbe, és olyan zenei élőadást biztosítunk hozzá,
ami által az érzelem átüt. A koncerteken minden tudásunkat beleadjuk, mert szeretünk énekelni. Példaként, a Kölyköd voltam dalunkat már 40 éve énekli minden korosztály, mert a szövege és zenei tartalma mindenki szívét megérinti.
(B.M.): Játszottál 28 Edda lemezen, hat saját lemezed jelent meg,
közreműködtél több mint száz magyar előadó lemezén. Az idén leszel 60 éves, hogyan ünnepeled meg?
(A.I.): Az idén jelenik meg egy sorszámozott vinyl önálló lemezem,
persze kis példányszámban, és lesz egy évfordulós koncertem
Budapesten, ezt a feleségem szervezi.
(B.M.): Köszönöm a beszélgetést, Isten éltessen az erdélyi közönség
nevében is, és visszavárjuk az Eddát Brassóba, egy újabb fergeteges
koncertre.