Halál, ne légy büszke / Holy Sonnets: Death, be not proud

Halál, ne légy büszke, bár néhány földi
lélek erősnek vél, s félelmetesnek.
Nem vagy az, te szegény. S kik sírba esnek,
nem halnak meg, s engem sem tudsz megölni.

Aludni és pihenni – a halál
képét így festi meg a képzelet.
A legjobbak elsietnek veled,
a csont marad, de lelkünk tovaszáll.

Végzet, király, boldogtalan cselédje.
Álmot méreggel, kórral, karddal adsz csak.
De mákony, bűbáj ugyanúgy elaltat.

És jobban, mint te. Minek hát a dölyf?
Az öröklét minket ébren talál.
S nem vagy sehol. Meg fogsz halni, halál.


Fordította: Albert Csilla

Death, be not proud, though some have called thee
Mighty and dreadful, for thou art not so;
For those whom thou think’st thou dost overthrow
Die not, poor Death, nor yet canst thou kill me.

From rest and sleep, which but thy pictures be,
Much pleasure; then from thee much more must flow,
And soonest our best men with thee do go,
Rest of their bones, and soul’s delivery.

Thou art slave to fate, chance, kings, and desperate men,
And dost with poison, war, and sickness dwell,
And poppy or charms can make us sleep as well

And better than thy stroke; why swell’st thou then?
One short sleep past, we wake eternally
And death shall be no more; Death, thou shalt die.

1. Jamrich Klára:
   2022. november 1. 07:30

   Mellbevágó, így halottak napján, köszönjük.