Szerző illusztrációja

Mert sem állami, sem privatizált
boltokban, kiskocsmákban
nem voltál jelen, szülővárosom
elvtársi, úri alkalmazottjaként
megszerettem a vaskemence
produktív futószalagát.
A vegyszeres hordókban vasklorid,
rizikós, frankofón küllem,
levitáltak az ipari filmlapok
reggeltől késő délutánig.

Mert a szigorú rendeket se
nekem találták ki, vízben és borban,
kőkemény Istennel fogtam kezet
és szerteszét szórtam a dohányt.
Átkajtattam egy világvárost is,
hátha ott, hátha mégis, de felhörpintett
engem a kúl, dögös piac – uff, uff,
sóhajtottam bennszülöttien,
ma sem tudlak leradírozni…
téglával tapétázom körbe a falamat.

2022. május 15.

Forrás: szerző FB-oldala