– Pléh a szívem – szólal meg Vadmalac, de van Malackának ez ellen egy tromfja:
– Az már volt, évekkel ezelőtt mondtad.
Vakarja Vadmalac a bozontját:
– Na jó, hát akkor beton. Gát.
– Azt meg hogy érted?
– Hát hogy nem engedi hozzám a tragédiát. Még egyes esetek megráznak: bombahalált haltak, akiket a gránát megsebesített. De atomfegyverrel való fenyegetés, az engem hidegen hagy.
– Hm – mondja Malacka, kötöget tovább.
– Az eszemmel tudom, de a szívemmel nem érzem.

Forrás: lenolaj.hu