Faluvégi Anna: emlék
az arcod olyan volt
mint tépett levél a fán
mosolyogtál
nem akartad
hogy lássam
szemeid
mert lelked
nyitott könyvének
minden sora
olyan volt mint
beléjük égett mágia
és te nem tudtad
hogy elolvastam
a levél elszakadt
elfelejtettem arcodat
csak betűid maradtak
te nem szerettél soha