Csutak Rékának köszönettel

A tündér olykor
egyenesen boszorkánynak tűnt. Zöld esernyőn repült, magassarkú cipőjében felszállt
a nézőtéren egy ülésre, hogy megértsük, mi a színház. Fekete haja
hálóként lengett éteri arca körül, és
a szeme esernyőzöld volt. Néztem a hatodikosokat, de
ők nem néztek vissza: egy másik világba
kerültek, ahol
a tündérek nemrég
még – hihetetlen –
köztünk jártak. Mit
tesz egy ernyő, láttad?!

Forrás: szerző FB-oldala