A világ Pünkösd nélkül piszkos és sívár.
Ama nemes harcot megharcoltad? – Kivár
válaszodra Ő. – Futásod elvégezted?
De hited égetted? Célod elvétetted?

Pünkösd nélkül a világ elvadul, züllik.
A keserű pohár megtelik, színültig.
A vétkek alól mi sem vagyunk mentesek.
Bűtudatunk szűköl. Nyüszítve szendereg

lélek-ebünk a küszöb előtt. Beszélő,
meghitt viszonyban lennél vele? S mesél Ő.
Ma szeretetről, örömről, békességről,
jóságról, hűségről, mértékletességről.

Vágyol-e ezek ízére, illatára?
Vágyaidnak merre, hol van a határa?
Pünkösd csodája is aratás ünnepe:
aszályok gyógyult sebhelye. Már érted-e:

minden fontos dolog áldozatra épül?!
Boldog és szeretett akarsz lenni végül?
De kész vagy-e az út elágazásánál
a nehezebb ösvényre térni? Szárnyalnál,

de talpad nem ereszt. Hinnéd, az imádság
felemel. De a földhöz ragadtat se bántsák,
ne hagyd! Igazságaidról is kiderülhet,
hogy hamisak! Szavak hínárjába fülled

akaratod? A jelekre kell figyelned.
Hozz áldozatot. Legyen igazi csended.
Igazságod felé a Pünkösd kaput tár,
nélküle a világ csak piszkos és sívár.

2022 június 4.