Mozialkotás egy őszinte közösségről

Ez a közösség őszintébb volt, mint bármelyik másik, hiszen ugyanezek a gondolatok, konfliktusok felmerülnek a világban mindenhol, csak nincsenek ennyire őszintén kimondva – vélte Cristian Mungiu filmrendező a Ditróban vendégmunkásként megjelenő Sri Lanka-i pékek történetét feldolgozó RMN című román film múlt pénteki, gyergyóditrói bemutatóján.
Az eseményről a Hargita Népét a helyszínről tudósító Boncina-Székely Szidónia szerint nagy érdeklődés övezte a helybeli filmbemutatót, hiszen Cristian Mungiu rendező legújabb filmjét, amely az idei Cannes-i filmfesztiválon is ugyancsak felkeltette a szakma érdeklődését, a 2020-ban, a ditrói vendégmunkások érkezése által kiváltott események ihlették.
A filmvetítés és az azt követő közönségtalálkozó lehetőséget adott arra, hogy a rendező elmondja az alkotás születésének körülményeit, a jelenlévők pedig megfogalmazzák saját véleményüket a filmmel kapcsolatban. Az RMN bukaresti előpremierje után ez volt az első vetítés Romániában; a filmet negyven országban fogják bemutatni az elkövetkező időszakban.
A kétórás film vetítését megelőzően Cristian Mungiu rendező fontosnak tartotta elmondani az alkotás születésének előzményeit.
– A munkám során mindig egy általam valamennyire ismert, valós történetből indulok ki, de nem mesélem el az eseményeket, hanem azokból kiindulva beszélek számomra fontos dolgokról. Ez a történet több valós konfliktusból táplálkozik, de a végeredmény fikció, amely mesél a világról, amelyben élünk és arról, milyenek vagyunk mi, emberek. Egy héttel ezelőtt a cannes-i filmfesztiválon is hangsúlyoztam, hogy ebben a filmben nem a ditrói közösségről, nem Romániáról van szó, hanem mindannyiunkról, akik ma élünk ezen a földön – hangsúlyozta a film rendezője.
A találkozón jelen volt a film egyik főszereplője, Moldován Orsolya, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színésznője is. Elmondta: izgalommal várja a visszajelzéseket, hiszen ez az első magyar közösség, aki látja a filmet.
— A szerepre való felkérést és a filmet jó alkalomnak találtam arra, hogy beszéljünk azokról a dolgokról, amelyek a közösségeinket jellemzik, ugyanakkor számomra sajnálatos, hogy egy-egy konfliktushelyzetnek hírértéke van, a pozitívumoknak viszont nincs — emelte ki Moldován Orsolya.

A film vetítését kétnyelvű beszélgetés követte: a közönség soraiból sokan megfogalmazták kérdéseiket, véleményüket, miután a rendező kiemelte: filmjeibe nem szövi bele saját véleményét, sokkal inkább a tényeket és azok kontextusait meséli el, és mindig kíváncsi arra, hogyan értelmezik a nézők a látottakat.
– Úgy gondoltam helyénvalónak, hogy önöknek kell látniuk először ezt a filmet, hogy a valós ügy ismeretében véleményt formálhassanak, és gátlások nélkül beszélgetni tudjunk a filmben felmerülő kérdésekről – fogalmazott Cristian Mungiu.
Az etnikumok közötti feszültség kapcsán feltett kérdésekre reagálva Cristian Mungiu elmondta: a filmbeli faluban amelynek helyszíne a Fehér megyei Torockó – több nemzetiség él együtt, de a helyzet a nagyvilágban is hasonló, így fontos, hogy megtaláljuk az utat egymáshoz, ahol a különbözőségeink ellenére megértéssel tudunk viszonyulni egymáshoz.
A jelenlévők közül többen is köszönetet mondtak a rendezőnek, közöttük Puskás Elemér gyergyóditrói polgármester is, hangsúlyozva a film kétnyelvűségének fontosságát és azt, hogy az előzetes feltételezések ellenére nem vet rossz fényt a falura az alkotás.
A filmben feltárt konfliktusok – az etnikumok, a férfiasság-nőiesség, az osztálybeli, a helyiek és idegenek, valamint a Felszeg-Alszeg közötti feszültségek a film nyelvén beszélnek azokról a dolgokról, amelyeket a valóságban nem tudunk megfogalmazni.
A filmben egysnittes, 17 perces jelenet inspirálódik a 2020-as ditrói falugyűlésen elhangzottakból, ahol a helyiek a pékek távozását követelik. Arra a nézői felvetésre, miszerint a jelenet miatt ismét felszínre kerülnek a régi konfliktusok és rossz fény vetül a településre, a rendező kifejtette: a valósággal szemben a filmbeli jelenetben a pró és kontra vélemények egyenlően voltak megosztva az etnikumok között, emellett a példa által szemléltette a világban mindenhol megjelenő, hasonló feszültségeket.
— A filmművészet, a fikció segít abban, hogy problémáinkat realizálni tudjuk, hiszen hogyha szőnyeg alá söpörjük azokat, nem tudjuk megoldani sem. Amit elmondok a ditrói példa által, az az, hogy ez a közösség őszintébb volt, mint bármelyik másik, hiszen ugyanezek a gondolatok, konfliktusok felmerülnek a világban mindenhol, csak nincsenek ennyire őszintén kimondva – összegezte gondolatait a rendező.
Az RMN című alkotás – ahol a cím a mágneses rezonancia kezdőbetűit jelenti és jelen helyzetben a társadalom átvilágításának fontosságára utal – az ország több városában, majd további negyven országban fogják bemutatni hasonló közönségtalálkozókkal egybekötve.

A film egyik plakátja

A film rövid tartalma:
A téli ünnepek közeledtével Matthias hazatér németországi munkahelyéről erdélyi szülőfalujába, ahol várja őt elidegenedett kisfia (Rudi), magányos édesapja (Ottó), és egykori szerelme, Csilla, akire most is vágyik. Fiát hosszú ideje a feleség, Ana neveli, és Matthias szeretne visszakapcsolódni a gyermek életébe, megszabadítani őt a rejtélyes félelmektől, amelyek kínozzák. Amikor külföldi munkásokat alkalmaznak abba a gyárba, ahol Csilla dolgozik, a falu nyugalma felbolydul, a felnőttek is félni kezdenek, és a béke vékony hártyáján áttörnek az addig elnyomott indulatok és konfliktusok.

Forrás: Hargita Népe, 2022. június 7.