Keszthelyi György: Szeretlek Garfield
Nem vagy árva, de annyira bús…
uram, uram, megkérhetem?
madame Mitterand nyomoz utánam,
füstölnék gyakran, fehéren,
mint a római pápa.
Összekötnek a rácsok s a gyógyszerek,
kisegítelek a bajban,
nesze, szídd, ne fond a kötelet.
Éhes kutyák ülnek a fákon,
háziállatok,
a holló makkot csipeget.
Átlátok a homályos ablakon,
csempe, fehér csempe
s a rövid, fekete hajad.
Most megint szarni fogsz.
Ma megismersz, holnap már nem,
jól elcseszték a pszichéd,
hét napon hétszer árulsz el, bár
naponta hozzád tartozom.
Igaz, én is megetettem
egy kövér macskát a padon,
de meggyóntam legalább.
Felejts el, holnap is itt leszek,
szeretlek, Garfield,
simogatom a tenyered,
marokra fogsz és csókolózunk a fűben.
2022. június 13.
Forrás: szerző FB-oldala