Kiss Székely Zoltán: Mint kihaló növények herbáriumokba

Hegyek közé rejtve, (s féldeci rumokba),
mint kihaló növény herbáriumokba,
préselt feledésben régi bibliákban,
ronggyá lapozottan daloskönyvben, másban,
áll sohsemvolt házam.


Udvarán puhafű, korallgyökér, bangó 1
nyílik, táncot lejt ott gyöngyházfény pillangó.
Hagyott árnyékomat vetném oda érte,
ha lenne lelkemnek oda visszatérte,
költöznék fűbe, fába.


De nem bízom magam se napra, se szélre,
se délibábkeltő fénylő ékességre.
Más kenyéren nőttünk tán, mégis egy hiten,
kerékbe törettünk a zajos semmiben.
Néma teher vállamon.


Rég volt: otthonról el-, mára hazatértem.
Bár változott a táj, térdelve megértem.
Európa ránk szól? Nem értem. Miért nem?
Elbújni sem könnyű, de szólni sem érdem.
Mégis-mégis megszólalnék.


Csak álmodjuk ma itt ezt a történelmet,
hullám-álma Emese óta ellep.
Őseinknek nyoma túlcsillan hét határon,
itt iskola, ott temető, amott várrom
magasodik.(Bennem méltatlan.)


Beszélni kéne már, torkunkból kiszakad:
kik építették, s mért, körénk e falakat?
Az érzelem mellől a hit még hiányzik,
de a feledésből itt-ott már kilátszik,
fáklyák fénye messzire világít.


Ha mást nem lehet már, állj a falhoz magad,
Kiáltsad, követeld keményen jussodat.
Trianon nagyon fáj, mégis újra tépem.
Heggedetlen sebek lobjából megértem:
nincs anyanyelvből szalasztott, barátom!
Barátom! Anyanyelvből szalasztott nincsen.

Gyanták vagyunk fáklyán. Osztozzunk e kincsen!
Méltatlan vagyok rá, mégis megszólalnék.
Élő terheimmel, fűvel, fával laknék
házamban hazámban.

2022. június 04.

1 Mindhárom orchidea-faj/nemzetség. A puhafüvet ( Hammarbya paludosa) 1976-ban fedeztem fel újra a Faragói-tavon, a Mezőségen, 80 év országos adatnélküliség után. Ott is kipusztult. A koralgyökeret (Corallorhyza trifida) 1996-ban gyűjtöttem az akkor kialakított Kelemen-havasok Nemzeti Park területén, az első célzott botanikai felmérés során. Bangókat (Ophrys nemzetség) utoljára 2016-ban fényképeztem az Egyeskő alatt.

2022. június 22.

Szóljon hozzá!