Mikes-Rédai Csaba: Őrizz!

Vedd karodba Lelkem!
Simítsd szóddal, vagy törd, míg törheted!
S, ha nem marad semmim szabad leszek,
Oszd akkor meg velem magányod, tűzhelyed!
Mi égetett sebeket, felfűtött vágyat,
Fonj úgy körbe, mint egy meleg, puha köntös!
Háború van köröttünk, gyűlölség lángol.
Az asztalon pohár, bor, s, ha kéred még, én öntök.

Egymásra nézünk.
Olvasd ki szememből a kimondatlan szót!
Félbeszakad a mozdulat. Hozzád érnék!
S talán holnap is hiszem, a ma szőtte víziót.
Odakinn szél van. Nélküled fázom.
Háborút visel most Isten, Világ, Ember.
Marad-e jövőnk? Lehet-e jelenünk?
Őrizz meg ilyennek, akár igazgyöngyét a tenger!

2022. június 23.

Szóljon hozzá!