Demény Péter (Ivan Karamazov:) Kis magyar irodalom
És hol vannak a vitézek? Az széles föld felett, csillagok háborúja a palotájuk? János vitézem, én hős huszárom. Hazádnak rendületlenül, ahogy Vörösmarty Vitéz Mihály megírta. Aranyos vitézi órákon úgy gondolok magamra, mint egy mia bella signorina. Introvertálok csuhaj módra, de a király vitézi falra íme hágnak. Mindig van egy Felicián, ha nem más, bátor egérként.
Balladisztikus vagyok ma nagyon, máskor viszont egyszerűen fantasztikus. Belátom a kilátást, onnan nézek szerteszét. Mintha pincébe szénért menne Freuddal, s egymás kezét szorítanánk. Ez a ragozás kissé bevégezetlen. Magyar nyelvem ellenben lankadatlan. A fiú betoppan, szíve égő katlan. Pedig nem paraszt, azonban vitéz ő.
Forrás: szerző FB-oldala