higgyed
mindjárt egyben
a következő idő/pillanatban
háború után menten

az érmék énekét megkaptuk
és himlőrózsákat szedtünk
járványunk sík síkjain
sebeinket vakargatva
mosdatlan ujjal is
akár

akinek
nem jutott hadi uzsonna
csak fekvőhely
uccu neki hé!
a himlő vitte el
kutyulva

ám
doromboltak a felhők
fentről lefelé és fordítva
zengtek a karantén összes húrjai
csak apát/anyát nem láttam viszont
és soha többé nem értettem meg
melyek a szeretet szálai utón útfelén
a mindhalálig

azóta
tombolnak a felhők
mint ágyba fenekedő dunyha/bulin
s csak zengnek és zengnek
a karantén/emlékek húrjai
miközben megpaskolja
szívem fenekedet –

Forrás: szerző FB-oldala