Miben hiszek én, ki nem hisz
a test feltámadásában?
Ha jelez az epidermisz
a tapintások táncában,

ha illatok emlékeznek
feledésre szánt percekre,
s garmadája az ízeknek
fénnyé szublimál versembe,

ha hangok harmóniája
békés boldogságot zeng itt,
s szivárvány alatt átrepül
a fehér galamb, s dalt zendít,

s fájdalom a szónak bére,
az öt érzék muzsikája
hitet tesz, hogy Krisztus vére
nem hiába hullt. Imája

örök megismerés útja.
Emlékezve életemre,
feltámaszt, s átalnyújtja
jogom az emlékezetre,

a Csodát. Ebben hiszek én.
Nem a testünk halhatatlan,
minden porlik e földtekén.
De a lélek láthatatlan

megmarad ezer alakban
érzék és értelem felett.
Testem sohasem lakatlan
kis sziget. Él, mert szenvedett.

2022. július 4.