Bencze Mihály: Vadkerti Imre Erdélyben

A Nemzeti Összetartozás Napján, 2022. június 4- én Torockón a Kormorán együttessel lépett fel Vadkerti Imre énekes, zenész, előadóművész, aki 2013-ban a Harmónia, 2016-ban a Pro Traditione, 2016-ban Harmónia, 2017-ben Külhoni Magyarságért díjakban részesült. Következett Nagyenyeden a 400 éves Bethlen Gábor Kollégium ünnepségén a koncert a Kormoránnal, majd a saját Akusztikus Quartet együttesével lépett fel Alsólemhényben, Bölönben és Árkoson. Az utolsó koncert után beszélgettem el vele.
Bencze Mihály: Mit kell tudni Vadkerti Imre gyerekkoráról, a zene iránti elkötelezettségéről?

Vadkerti Imre: Révkomáromban születtem 1976. január 5-én, édesapám Vadkerti Imre, édesanyám Illés Erzsébet csodálatos világában nőttem fel, Péter testvéremmel együtt. Az óvodát, majd az akkori Május 1 utcai a mai nevén Corvin Mátyás általános iskolát Gútán végeztem. Nagymamám, szüleim odahaza énekeltek, pedig egyik se volt zenész. Kovács Erzsike óvó néni is sok éneket tanított, Óvodai fellépesekre mindig vittek énekelni. Odahaza is szólt a zene, és így bennem is megszólalt.
Nagymamám s a szüleim is mesélték, hogy valamikor a tanyavilágban, otthon voltak bálok és előkerült a tangóharmonika, énekeltek, szórakoztak. Megélték a hagyományt, amit átadtak nekem is. Akkoriban is erőltetett divat volt a magyar gyerekeket szlovák iskolába adni, hogy jobban „érvényesüljön”. De ez nálunk szóba sem jöhetett, így hála szüleimnek, magyar iskolát végeztem. Ötödikes voltam, amikor új zenetanárnőnk érkezett. Jókai-Kiss Éva, aki a magyar együttesek dalait ismertette meg velünk, majd a hangomat is felfedezte, énekeltetett, ő zongorázott. Alig vártam a zeneórákat. Öt lépéssel előreugrott a zenevilágom. Minden elfogultság nélkül állítom, hogy ha ő akkor nem jön, belőlem soha nem lett volna énekes. Hatodikos voltam, amikor a szomszéd fiútól gitározni tanultam, hatásos volt a bulikon, de más elfoglaltságom miatt egy időre félretettem. Hencz Tihamér az akkori pionírházban zenekart alapított, akkor hallgattak meg engem is, és felvettek. Zselízen a Ki mit tud versenyen is felfigyeltek ránk. Az iskolát Érsekújváron folytattam, ott szakmát tanultam. Előbb zenekarokkal énekeltem, több féle zenestílust, 1987-ben megalapítottuk az Alfarock együttest, már saját dalainkat énekeltük. 1998-ban alapítottuk meg a Friends zenekart. 1993-ban a Komáromi Jókai Színházban a Gabriel arkangyal szerepében mutatkoztam be, a Mária evangéliuma rockoperában. 1995-ben feleségül vettem Bartanusz Zsuzsát, Bálint (1995), Bence (2001) és Csenge (2006) gyerekeimre nagyon büszke vagyok. A színházból nem lehetett megélni, elmentem dolgozni sofőrként, majd öt hónap katonaság következett. 1996-ban a Matador együttessel a vendéglátóiparban mindenféle zenei műfajt kipróbálhattam, bálokon, falunapokon is felléptünk. 1999-ben a Gútai Szent Rozália parkban a Szent István napok alkalmából összeállitottunk egy zenés ünnepi műsort az István a király rockoperából, és egyéb csodás művekből .Egyébként Vikidál Gyulának kellett volna jönnie énekelni, de az utolsó pillanatban visszamondta, így engem kértek fel. Nagy sikere volt a műsorunknak, így ekkor jött az ötlet, hogy alapítsunk egy rockszínházat odahaza, és ezt 2000-ben megalakítottuk, melynek alapító tagja voltam. A Kiss-Duna Menti Rockszínház nevet kapta a társulat, emellett tagja lettem az Érsekújvári Rockszínpadnak. Mindkét alkotó műhelyhez sikeres szerepek kötöttek. Ez az időszak 2007-ig tartott, rengeteget tanultam ez idő alatt, csodás évek voltak, szép emlékek.

Bencze Mihály: Ezek voltak részben a tanulóéveid, de már az igazi zenei egyéniséged kibontakozásának is a fontosabb állomásai. Életedben egy új korszak, a kiteljesedés évei következtek. Hogyan emlékszel vissza ezekre?

Vadkerti Imre: 2007. június 28-án Derzsi György barátommal jelentkeztünk a Magyar Televízió Társulat című műsorába, amikor Koppány szerepéért kellett versenyezni. Az első fordulón a Mária Evangéliumából a Jézus dalát énekeltem. Nagyon tetszett a zsűrinek Megkaptam Koppány szerepét 2008. április 28-án, amire Vikidál is adta az áldását. Ez volt a 25 éves jubileumi műsor. István a király rockoperát a Papp László arénában 4-szer, a Szegedi Dóm téren 9-szer, a Kaposvári Csíki Gergely Színházban egy évadon át adtam elő. Ez a szerep meghatározó volt számomra, színészi munkásságom kiteljesedett, mindez 2010-ig tartott. Eközben nagy sikerrel alakítottam Tom Miggles szerepét a Leányvásár című operettben, a Pécsi Nemzeti Színházban. 2010 óta a Komáromi Magyar Lovas Színházban lépek fel, a Trójában is szerepeltem, majd 2011-ben a nagysikerű Honfoglalás rockoperában a honfoglaló Árpád vezért alakítottam. A 2012-ben, Az utolsó betyár című népi rockoperában a darab negatív hősét, a bírót személyesítettem meg. 2013-tól a színház János vitéz előadásában, Bagó szerepét játszom. 2014-től a színház ősbemutatóján, a Kincsem rockoperában, a főszerepben a Grófot alakítom. 2010 és 2013 között a Sziget Színházban sok szerepet játszottam, már említettem Árpád szerepét, a Trójában pedig Agamemmnonként ismerhettek meg. 2017-ben, Arany János születésének bicentenáriumi évében a Vörös Rébék előadásban „kasznár” szerepében léptem fel. Emlékezetes 2016-ban a Hősök Terén az Itt élned halnod kell Koltay Gábor rendezésében megvalósult zenés történelmi utazás, melyben én is felléptem. 2018-ban pedig a Trianon zenés történelmi játékban léptem fel. 2010-ben Budapesten Koltay Gergellyel ebédeltem a Makk 7-es vendéglőben, és e találkozó lényege az volt, hogy Koltay felajánlotta számomra az énekes szerepét a Kormorán együttesben, amit el is fogadtam. Azóta a Kormoránnal 17 lemezt adtunk ki, a zenekar szólóénekese és frontembere lettem. Hálás vagyok a sorsnak ezért, és természetesen Koltay Gergelynek.

Bencze Mihály: A Kormorán mellett más zenekarokban is énekelsz, önálló műsorokat is tartasz, valamint zenekarok által kísért saját koncerteket is. A V-Band együttessel is sokat szerepelsz. Előadóművészként számos helyen felléptél, Európában és a tengeren túl is. Művészként mit érzel küldetésednek?

Vadkerti Imre: Zsapka Attilával (Párkány, 1968. május 17.) Felvidéken barátkoztunk össze. Ő kamaszként több együttesben játszott, majd Zsapka Zsolt unokatestvérével 1989-ben megalapították a Kor-Zár verséneklő együttest. Én is csatlakoztam hozzájuk, és azóta is járjuk Felvidék magyar iskoláit népszerűsítve az énekelt vers műfaját a diákság körében, ahogy felététek is tette Márk Attila. Sipos Dávid 1976-ban született Gútán, a szaxofon és a fúvós hangszerek szakértője, zenei tanulmányait Budapesten Muck Ferencnél végezte. Vele is összehozott a sors, és hárman megalapítottuk az Akusztikus Trió együttest. Úgy érzem, hogy ezzel az együttessel is hozzájárulunk a magyarságtudat megerősítéséhez. Ez talán a küldetésünk célja.

Bencze Mihály: Mikor fedezted fel Erdélyt?

Vadkerti Imre: Történelmünket jól ismerem, elméletileg mindent tudok Erdélyről, de csak 2011-ben sikerült először Erdélybe kerülnöm, Székelykeresztúron koncerteztünk a Kormorán együttessel. Kopecsni Gábor a Felvidéki Dalia mozgalom elnökén keresztül megismertem a brassói Kökösi Attilát akinek nagyon hálásak vagyunk, 2017-ben koncertsorozatot szervezett számunkra a Barcaságon. Felléptünk Brassóban, Keresztváron, Ürmösön, Apácán, Baróton, Sepsiköröspatakon, Alsórákoson, Négyfaluban, és Bukarestben. Mindenütt hálás közönség fogadott, szűnni nem akaró tapssal. Bukarestben az Ady Endre Líceumban, láthattam, billentyűzhettem Liszt Ferenc egykori gyakorló zongoráján. A bukaresti Atheneumot is meglátogattam, a Bánk Bánból a Hazám, hazám, te mindenem áriát, énekeltem ott s még ha közönség nélkül is, de óriási élmény volt s marad. Nem tudom, hogy előttem ezt énekelte–e valaki itt. 2019. június 9-én a brassói Áprily Lajos Főgimnázium udvarán nagy sikerrel előadtuk a Rendületlenül történelmi rockoperát, amit Kökösi Attila szervezett. A „kovidizmus” két éve mozgásunkat korlátozta, de ez az idő alatt együttesünk Szűcs Istvánnal (Salgótarján, 1960. május 2.), a Kormorán billentyűsével bővült, így lettünk az Akusztikus Quartet, ezt a mostani turnét így már zeneileg kiteljesedve tarthattuk.

Bencze Mihály: Nemsokára megjelenik a saját nagylemezed, amiről már hallottunk egy néhány dalt. Ígéretedhez híven nemsokára új műsorral turnéztok Erdélyben. Szeretettel visszavárunk, további sok sikert kívánva. Köszönöm a beszélgetést.

2022. július 9.

2 hozzászólás érkezett

  1. Urbán Jánosné:

    Hallottam énekelni a Hősök terén, alkalata predesztinálja a sok jó szerepre. Gratulálok a tevékenységéhez.
    Igen, minden lehetőséget meg ekll fogni, hogy a szép mafyar nyelvünket terjeszthessék (sük), a hazaszeretetet erősíthessék a fiatalokban.
    Vadkerti Katalinhoz van valami köze?
    Jó egészséget kívánok a sok munkáhozu: Gizella

  2. Dr Veress Istvánné:

    Már nagyon régen szeretem Őt,lám nem csalódunk Benne most sem.
    Isten áldja és vigyázzon Rá ! !
    Verssné

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights