Mi a közös a zenében és a természetben? A Csíkszeredai Régizene Fesztivál szervezői szerint a harmónia. Az idei fesztivál fő témája a természet, a szervezők és a fellépők erre a témára fűzték fel a koncertek műsorát és a kísérőrendezvényeket is. A Régizene Fesztivál kezdete előtt Filip Ignác szerint idén a francia Obsidienne együttes és az észtországi Hortus Musicus zenekar előadása lesz igazán különleges, de több helyi fellépő is lesz, és természetesen idén is összeáll egy hétre a Barokk Fesztiválzenekar. Filip Ignáccal, a rendezvény művészeti vezetőjével Péter Ágnes beszélgetett.

‒ A koncertek műsorában hogyan fog megszólalni a természet?

‒ A zenében eleve nagyon sok olyan mű született, amely a természet hangjait tolmácsolja, például az éjszakáról, a nappalról, a viharról, a madárcsicsergésről rengeteg mű van. Egyes hangszerek jobban vissza tudják adni ezt a hangzást, mint mások. Minden koncert erre a témára van felfűzve. Az első fellépő, a francia Obsidienne műsora a föld teremtéséről szól, és az utolsó koncert, a Hortus Musicus együttes előadása is különleges lesz. Százötven zenész fog megfordulni egy hét alatt Csíkszeredában. Hátha sikerül megtalálni azt a harmóniát a koncerteken, ami a természetben megvan, és ami után annyira sóvárog az emberi lélek.

‒ Milyen különleges hangszerek jelennek meg idén a fesztiválon?

‒ Az Obsidienne előadásán különböző fúvóshangszereket, fuvolákat, sípokat lehet látni. Lesz például keltai vonós líra, mór gitár. A Canlar együttes török zenét játszik, az ő előadásukon lesz nej és lafta. Az utóbbi hangzása nagyon lágy, halk, és tulajdonképpen vallásos zene az, amit a török együttes játszik. A Hortus Musicusnak rengeteg sok érdekes fúvós és pengetős hangszere van, többek között lesz schalmei és különböző furulyák. Emellett persze lesz, ami egy régizene-fesztiválon megszokott: csembalók, lantok, teorbák, barokk furulyák és barokk hegedűk, fidulák. Ezt nem különlegességként emlegetjük, hanem magától értetődő hangszerekként.

‒ Mekkora nehézséget okoz a historikus hangszerek tárolása, kezelése?

‒ Sokkal nehezebb bánni velük, mert könnyebben elhangolódnak, mint a modern hangszerek. Egy párhuzammal tudnám szemléltetni a különbséget: régi hangszeren játszani olyan, mint egy vékony ösvényen haladni úgy, hogy gyorsan el kell jutnia az illetőnek valahova. Ezzel szemben modern hangszeren játszani olyan, mintha széles úton haladna az illető, ahol mehet nyugodtan, mert az út le is van aszfaltozva. Különlegesség viszont, hogy újraéledtek ezek a hangszerek, ami azért van, mert olyan sajátos varázsuk van, ami hiányzik az új hangszerekből.

‒ Milyen alapelvek szerint válogattak az előadók között?

‒ Az elsődleges szempont az, hogy minden fesztiválon legyen világhírű fellépő, de a helyi együtteseket is pártoljuk, az erdélyieket, romániaiakat. Amikor helyieket hívunk, mindig olyan együtteseket keresünk, amelynek egyénisége van. Ilyen a Concerto Spiralis, amely idén ünnepli megalakulásának tizedik évfordulóját, a Carmina Renascentia és a Barokk Fesztiválzenekar is. A madéfalvi Schola egyedi, mert gregorián zenét szólaltatnak meg, a Kájoni Consortnak szintén különleges a hangzásvilága, és nem tudom kihagyni a Codex együttest a felsorolásból, mert abban játszok. Mi főleg erdélyi zenét játszunk, de most Vivaldit fogunk előadni. Amikor huszonöt éves volt az együttes, Vivaldival kezdtük, és most is az ő, természet hangjait megidéző alkotásait fogjuk előadni. Minden stílust próbálunk a régizene keretében megvillantani, kezdve a középkortól a reneszánszon át a barokkig, beleértve a kora barokkot, és a német, francia, olasz és a késő barokkot is, illetve az átmeneti korszakok zenéit is. Ez sikerült az idén is, a gregorián zenétől kortárs zenéig nagyjából minden lesz terítéken.

‒ Idén is összeáll egy hétre a Barokk Fesztiválzenekar, Ulrike Titze vezetésével. A műsor címe Rousseau egy gondolata: „Ami nem a természetből indul ki, az már nem indít meg bennünket.” Mire számíthat idén a közönség?

‒ Igazi barokk zenére. Lesznek a reprezentatív barokk szerzők, többek között felcsendülnek Georg Philipp Telemann és Jean-Philippe Rameau művei. A barokk hangszereken játszó együttes előadása egyedi az országban, Romániában nincs ilyen csapat. Igaz, hogy Csíkszeredában is csak egy hétig van, de ez a fesztivál egyik jellegzetessége.

‒ Szombat este lesz reneszánsz táncház Juhász Csilla vezetésével. Milyen táncokat fognak tanulni?

‒ Nagyon sok egyszerű reneszánsz tánc van, persze vannak nagyon-nagyon bonyolultak is, de nem azokkal fogjuk kezdeni. Abban a korban minden nemesember és hölgy gyerekkorától tanult táncolni, tánckönyveket készítettek. Nagyon magas szinten művelte az arisztokrácia ezt ‒ különben a zenélést is. Az egyszerűbb táncokat fogjuk megmutatni, amelyeket könnyen lehet tanulni.

‒ Idén újdonság a Zengő Tér, a régizene-zengőovi. Hogyan fognak ismerkedni a kisgyermekek a régizenével?

‒ Ádám Rebeka a tavalyi fesztiválon, a Nyári Egyetemen virágéneket oktatott. A gyermekek ezt annyira szerették, és olyan jól ment a kurzus, hogy a végén nagyon szép előadást tartottak. Azt mondtuk, hogy ezt valahogy kéne folytatni, mert a virágéneket hungarikumnak lehetne nevezni. Egyszerű, majdnem népi, de nem teljesen az, és nem is műzene, hanem a kettő közötti műfaj, gyönyörűszép dallamokkal. Pont olyan értékes, mint a népzene, és nagyon jó, hogyha ezt a gyermekek már fiatalkorban magukba szívják.

‒ Ön a művészeti vezetője a fesztiválnak, de előadóként is fellép, a Nyári Egyetemen is részt vesz, és hallgatóként is követi a koncerteket. Sok oldalát ismeri a fesztiválnak, általában hogyan telik el ez a tíz nap, és mit vár az idei fesztiváltól?

‒ 2008 óta mindig be van jelölve a naptáramba ez a tíz nap. Nekem a régizene a szívem csücske. Nagyon várom a fesztivál első és utolsó fellépőjét, a francia Obsidenne-t, és az észtországi Hortus Musicus csapatának az előadására is kíváncsi vagyok. Állítólag nagyon markánsan játszanak, erre mondják, hogy ilyen nincs több. Fantasztikusan muzsikálnak együtt, világszám lesz.

Forrás: Hargita Népe, 2022. július 8