Közös nyelven beszélnék a nagyapámtól, apámtól
örökölt háborúellenességemről. Egy olyan nyelven,
amely pontosan tükrözi iszonyatomat a hazugságtól,
cselszövésektől, a nyakkendős bandákba szervező
gyűlölettől, a hamis vagy elhallgatott történelemtől
és történésektől, a gyalázkodástól, hazug hírektől,
a harcmezőn természetesnek tekintett gyilkolástól.

Hitler fegyverei elhallgattak. De, ím, itt van hamu
alatt parázsló, föl-föllángoló antiszemitizmusa,
a náci szimbólumok ukrán katonák karján, hasán,
az odesszai orosz tüntetők elhallgatott lemészárlása,
az orosz sportolók, művészek kitiltása a nemzetközi
versenyekből, az orosz könyvek máglyára vetése,
a pestisként terjedő ruszofóbia.

Őszinte kérdések és válaszok nyelvén
beszélnék. Valójában miért történt, ami történt
Irakban, Afganisztánban, Szíriában, Líbiában,
Szerbiában? Miért előbbre való a koszovói albán,
mint az ukrajnai orosz többség Ukrajna keleti és
déli részein? Az ok-okozatok nyelvén beszélnék.
Valójában miért harcolnak Ukrajnában, állítólag
Ukrajnáért? Miért a fegyverek nyelvén beszélik
meg a vitás kérdéseket, holott a tárgyalóasztalok
nyelve sokkal olcsóbb, és senkinek nem kell hősi
halált halnia, megcsonkulnia egy életre, pincék
sötétjében bujdokolnia hetekig, hónapokig?

Az élet nyelvén beszélnék, amely nem tesz különbséget
ukrán és orosz között. Mindkét élettel szegényebb lesz
a világ, és sötétebb. Reménytelen kívánság. Halott nyelv.
Mint a latin, az ógörög, az arám. De virágzik a kölcsönös
fenyegetés, rágalmazás, zsarolás, hazudozás, vádaskodás,
pszichopata öldöklés nyelve. Politikai analfabéta, aki nem érti.

A halál Morze-nyelve ez. Mit sütnek-főznek ezek megint?…

2022. 06. 27.