Utak, mellékutak, ösvények, csapások,
szakadó kötelek, madzagok, zsinegek,
kétoldalt völgymélyi szakadék, szurdokok,
rettentő távolság, nyaktörő meredek.

Félbevágott tönkként hasadnak két felé.
Hosszú zuhanásuk jajgatva égre tör.
Egyik nappalnak dől, másik a hold felé.
Menekülnének már a közös sors elöl.

Még hosszú mondatok, mihaszna sok beszéd,
fogy már a levegő, fogyton fogy az idő.
Fogják még a másik kapaszkodó kezét.
Ami jön zuhanás: Une chanson d’;adieu.

Mosoly megbicsaklik, mondat is rövidül.
Aztán már csak szavak. Elfojtott sóhajok.
Utána csak szemek. Árnyuk egymásnak dűl.
Felsejlik még egyszer, hogy a másik vacog.

Legenda születik: Il était une fois…
Letett telefonok. Elfogyó oxigén.
Meg-nem-írt levelek. És -...Toi et Moi. –
végül már csak ennyi: Volt egyszer Te meg Én…

2022. július 14.