Franz Werfel: A SZÜLŐK DALA

Gyermekeink elszaladtak,
még imént volt, nyílt az ajtó,
mind bejött a sok zsivajgó
s zengett szerte a kacaj, szó,
az asztal körül.

Gyermekeink elszaladnak.
Jaj, de rég is jártak itt ám.
Nincs ma több rossz bizonyítvány,
bánat és gond, csúnya, hitvány:
vörheny és torokgyík!

Gyermekeink elszaladnak.
Asszonyuk van a fiúknak,
lányok a férjükhöz futnak,
néha írnak is, ha tudnak
és eszükbejut.

Gyermekeink elszaladnak.
Elvitték ők valaminket.
Itt hagytak magunkra minket.
S óránk, amely egykor intett,
jár az asztalon.

Forrás: Szépirodalmi, 1988 – I.