B. Tomos Hajnal: Ének a felkelő nap erdejéből
1.
Eső sugdolózik
a hajnali bambuszerdővel-
valaki tovasurran,
megzizzen a csönd,
de nem érdekel-
az én útamról később
száll fel a köd.
2
Jó így állni és ázni egyedül-
nem moccanok,
rátaposnék a dolgukra siető bogarakra
s felcsapna
az izgága majmok ricsaja.
3.
Csak én hallom a dalt,
cseperészni a belső vermekben,
szívem fényes levelén időzik kicsit
egy rég-ismerős hang,
mint csillón remegő esőcsepp,
melyet nemsokára
felszárít az érkező nap.
4.
Indulok én is
magamat keresni.
Pusztai Péter rajza