ÓRIÁSI VOLT A HATÁS

Márkus Emíliával történt, vidéki vendégszereplése alkalmával. Emília a Kaméliás hölgyet játszotta, zsúfolásig telt nézőtér előtt, óriási volt a siker és a hatás, egészen a második felvonásig, ahol — mint tudvalévő — Armand atyja, az öreg Durval jelenik meg, hogy visszakönyörögje fiát. A közönség könnyes szemmel hallgatta az öreg panaszát, és a könnyek peregni kezdtek annál a jelenetnél, amikor Márkus Emilia szívettépő őszinteséggel és fájdalommal keresett és talált szavakat szerelmének, illetve szerelme önzetlenségének bizonyítására. — Amióta Armandot ismerem — mondotta a művésznő szívére szorítva a kezét, — higgye el, uram, férfi nem lépte át hálószobám küszöbét.
Ennél a mondatnál a művésznő egy lépést tett hátra, kezével széttárta — mintegy bizonyságképpen – a hálószoba ajtaját, és a közönség meggyőződhetett róla, hogy ezt a küszöböt nem is lépte át idegen férfi… A színház egyik tűzoltója mégis békésen szundikált a kereveten.
A hatás óriás volt. A nézők könnye tovább pergett, de most már a nevetéstől.

Pesti Hírlap, 1929. január 12.