Az én magányom különleges
magány,
nem olyan, mint a remetéé,
akit az Isten, ha elunja magát,
olykor meglátogat,

az én magányom a szekrény
hátsó lábának magánya, amibe láb
soha bele nem botlik,

az én magányom a rég kitörött
létrafogak magánya, amit már
el is felejtettek,

az én magányom különleges
magány,
nem olyan, mint a kupáscserépé,
ahová a varjak pihenni járnak,

az én magányom a sokak magánya,
akikkel senki nem törődik,

az én magányom különleges
magány,

pont olyan, mint a te magányod,
vagy olyan, mint az ő magánya,
néha pedig
pont olyan, mint a mi magányunk.

Forrás: mediterrán sóhajtások. MEK
https://mek.oszk.hu/19600/19697/19697.htm