Beszélgetés Belia Györggyel

A budapesti Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő Világirodalmi Lexikon terjedelmét, szakszerűségét, tudományos alaposságát illetően felülmúlja minden eddigi elődjét, és még a hagyományosan igényes magyar lexikonkiadásban is példás teljesítménynek ígérkezik. E lexikon egyik főmunkatársa, román irodalmi címszavainak szerkesztője és nagyrészt szerzője: Belia György. Ahogy budai lakásán ülök, s a város esti fényei benéznek a Hárshegy felől, fordításai, tanulmányai jutnak eszembe. Illetve az, hogy hirtelenjében össze se tudnám számolni őket. A házigazda előzékeny pontossággal segít. Novellákat fordított Dumitu Radu Popescutól, Sorin Titeltől, Vasile Rebreanutól, Baconskytól, A. Ţoiutól, Ion Băieșutól, drámát Romulus Vulpescutól, Mihal Sebastiantól, Gheorghe Astaloștól, regényt Mihai Beniuctól (Egy közember története) és Petre Popescutól. Átfogó érdeklődési köre, amely a lexikon szerkesztésében megmutatkozik, ebből is jól kitetszik. Mindegyik címhez egy-egy jelzőt is hozzátesz, régebbi fordításai még mindig élményszerűen élnek benne. Ez a közvetlenség, amely a tolmácsolt román művekhez és írókhoz fűzi, kérdéseim sorát is oda fordítja, hogy előbb életéről faggassam, személyes kapcsolatai és emlékei tükrében is keresve, ki ez az ötven esztendő felé járó szerkesztő, műfordító, irodalmak közvetítő követe?


Az 1972-ben megjelent interjú szövege az ujhet.com portálon