Bíró András Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum
antropológus kutatója, 2003-ban Szervátiusz Jenő-díjat kapott,
munkássága révén készül a közép-ázsiai történeti antropológiai
adatbázis, számos nemzetközi publikáció szerzője, 2009-ben a
„Múlt feltárásáért” kitűntetést kapta a Kazak Kulturális
Minisztériumtól, a Kazah Központi Állami Múzeum szaktanácsadója,
az asztanai Nemzetközi Türk Akadémia tagja, a Magyar-Turán
Alapítvány elnöke, a „Sportkapcsolatok Fejlesztéséért” díj
tulajdonosa, a Kazak Köztársaság állami kitüntetettje, a Kurultáj
Törzsi Gyűlés főszervezője, méltó követője Kőrösi Csoma Sándor
és Vámbéry Ármin kutatásainak.
Bencze Mihály: 2006 szeptemberében vezetéseddel öt fős kazak-
magyar kutatócsoport expedíciója járta be az észak kazahsztáni Torgaj –
vidék területét, és a kutatás genetikai kapcsolatot mutatott ki a mai
magyarság és az ottani madjar törzs között. Eredményeidet az American
Journal of Physical Anthropology szaklap is közölte. Rá néhány évre
meghívtalak a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumba, ahol nagyszámú
hallgatóság előtt megtartottad érdekfeszítő előadásodat, erről a
felfedezésről. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, hogy alakultak kutatásaid?

Bíró András Zsolt: Már 2006 decemberében a madjarok vezetői
meghívtak az első közös megbeszélésre, rám hallgatva létrehoztak egy
alapítványt, majd a következő évben összehívták a Kurultájt, a magyarok
törzsi gyűlését. Ennek célja volt, hogy Kazahsztán területén
szétszóródott madjar törzsbelieket összegyűjtse néhány napra. Erre
minket is meghívtak, csapatommal bemutattuk a hagyományos magyar
harci művészetet, zenei és tánchagyományt. 2007-ben a Saga
településen, kazah támogatással megtartották a törzsi gyűlést, sor került
a kurasz versenyre, a magyar baranta bemutatására, és több kulturális
eseménye. Felavatták a Magyarok Ősatyjának szentelt mecsetet, majd
megkoszorúzták hősük, Karcag batir síremlékét.

(B.M.): A hazai magyarság írásaidból értesült a fenti eseményről, végül
hogyan sikerült a Kárpát-medence magyarjait is bevonni ezekbe a
rendezvényekbe?

(B.A.Zs.): Kezdeményezésemre, 2008. augusztus 8-10. között, több mint
80 magyar hagyományőrző és kultúrcsoport részvételével
Bösztörpusztán megtartottuk a Magyar-Madjar Kurultájt, ami az
anyaország eddigi legnagyobb hagyományőrző rendezvénye volt. A
Kárpát-medence hagyományőrző és kulturális szervezetei mellett,
Kazahsztánból is érkezett küldöttség, jurtafalu, koncertek, táncház, népi
kirakodóvásár, őstörténeti előadások, természetgyógyászati kezelések,
kézműves foglalkozások, gyermekfoglalkozások, hun üstben készült
finomságok vonzottak több 10 ezer látogatót. E találkozó színvonala,
nem engedett teret magyar őstörténeti vadhajtásoknak, hitetlenségnek
és öncélú magamutogatásnak. Úgy döntöttünk, hogy kétévente fogjuk
rendezni ezt az ünnepet.

(B.M.): Ezen magam is ott voltam, Kopecsni Gábor baranta csapatában, palóc
népviseletben, mert még mindig nincs barcasági csángó népviseletem.
Fantasztikus volt a több száz lovas felvonulása, az ezer íjász
nyílvesszője elsötétítette az eget, hadd ne soroljam. Az estét Karaul
táltos szertüze zárta, olyan táltos révülés volt, hogy most is kiráz a hideg.
Persze jó értelemben. Hogyan alakultak a következő évek?

(B.A.Zs.): A következő Kurultájra több település nyújtott be pályázatot. A
jó megközelítés miatt Bugac mellett döntöttünk. 2009-ben
Bösztörpusztán zajlott a Magyarok Országos Gyűlése, itt a magyari
népek közül csak az ujgur, kazah, és oszét képviselők vettek részt. Itt
politikai célt kapott az ügy, mi ezen nem vettünk részt. Az előző
magyarországi rendezvényünk híre átjárta Közép-Ázsiát, így a 2010-es
rendezvényünkön 12 magyari nép küldötte vett részt Kazahsztán,
Üzbegisztán, Ujgurisztán, Törökország, Azerbajdzsán, Türkenisztán,
Kirgizisztán, Baskírföld, Tatárföld, Gagaúzia, Bulgária és Kárpát-
medence részéről. Megépült az ősök sátra, ahol a belépő saját
honfoglalás kori ősével nézhet szembe. A kegyeleti jurtában az első
ismert akkori vitéz trepanált koponyáját nézhették meg az érdeklődők. Az
ünnepre készült el és a szertűznél meg is szólalt a világ legnagyobb
táltosdobja, melynek az átmérője 188 cm, amit Balogh Sándor
bőrösmester készített. Az íjász távlövés eddigi rekordját 1226-ban
állította fel Esunkhel íjász 502,5 méterrel. Ezt Mónus József megdöntötte
603 méterrel, majd Ergun városában rendezett íjászversenyen, elérte a
653 métert. A hunoknak saját technikájuk volt a páncélkészítés területén.
Míg a szkíták a pikkelyvértet használták, a hunok a lamellás szerkezetű
páncélzatot fejlesztették ki. A szertüzet Sólyomfi Nagy Zoltán tartja, őt
Karaul táltos még életében avatta őrzővé. A Magyar-Turán Alapítvány
2011-ben megrendezte az első Ősök Napja ünnepet, és kezdeményezte
a hivatalos magyar ünneprendbe történő bevezetését.

(B.M.): Ennyi kiteljesedett tevékenység csírái biztos gyerekkorodban
jelentkeztek. Hogyan emlékszel vissza?

(B.A.ZS.): 1972. május 10-én születtem Budapesten. Édesanyám
Bicskei Éva a Garam vidékéről, Bartról származik, szülei részt vettek az
1920-as ellenállásban, ezért el kellett hagyják Felvidéket, és Budapestre
költöztek. Édesapám ősei Egerben éltek; felmenői közt voltak egri
várvédők, nagymamám Pászti Szidónia az egri legendák őrzője volt. A
másik ág a Csokonai nevű Csákvári, Nagybánya környékéről származik,
nagypapám a Velence-tó mellett épített házat. Gyerekkorom vakációit itt
töltöttem, a tóban úsztam, a mocsaras részt és a nádast
tanulmányoztam, az állatvilágot, és sokat íjászkodtam, persze a két
évvel kisebb öcsémmel, Csabával, aki már történész, két gyereke van,
és ő is Budapesten él. Érdekelt a történelem, a biológia, még nem
tudtam olvasni se írni, de a könyvekből lerajzoltam a képeket. Később 8
éves koromban Vámbéry Ármin és Germanus Gyula könyveit
megtaláltam nagypapám könyvtárában, és sokat álmodoztam, hogy
egyszer majd én is vezetek expedíciókat Ázsiába, netalán megtalálom a
magyarság bölcsőjét. Idővel álmom megvalósult. 7 éves korom óta
judózom, hétszer voltam magyar bajnok, és 6 évig korosztályos
válogatott, így Svájc és Portugália után járhattam Mongóliában és
Koreában. Budapesten a Dózsa György gimnázium után elvégeztem az
ELTE-n a biológia-földrajz szakot, majd még három évet, az
antropológiai posztgraduális képzést. Dolgozatomban Lesence-Tomaj
római kori avar-szláv lakosságának csontjait tanulmányoztam. A Magyar
Természeti Múzeum Embertani Tárában 55 ezer hun, avar, és
honfoglaláskori csontok vannak, ez a gyűjtemény a legnagyobb a
világon. Kazahsztán leghíresebb antropológusa egyszer meglátogatott,
meglepődött, hogy jól beszélek törökül, és töröm a kazak nyelvet.
Megállapította, hogy az itt talált leletek és a náluk lévő leletek közt sok
hasonlóság van, végül meghívott Kazahsztánba. Innen már ismert a
történetem.

(B.M.): Hogyan született meg a Nomád Világjátékok?

(B.A.ZS.): A Magyar-Turán Szövetséget kérték fel Kirchyn-völgyben
felépített, és a nomád játékoknak helyszínt adó hagyományőrző- több
mint négyszáz jurtát magában foglaló- tábor megnyitójának
lebonyolítására. Mi a magyar Honfoglalás korát, fegyverzetben és hadi
viseletben megidéző lovas harccal, illetve íjászattal mutattuk be. 2014
óta kétévenként rendezzük a Nomád Világjátékokat. Kirgiz elnöki
rendelet biztosítja a rendezvény költségvetését, ez a kirgiz kultúra
legnagyobb nemzetközi fóruma. Mi nem odacseppent egzotikus
vendégként veszünk részt a nomád játékokon, hanem saját ősi
hagyományaink alapján. Ilyenek a népi birkózás, az övbirkózás,
gyorsasági lovas versenyek, lovas birkózás, a lóhátról zajló íjászat. A
harmadik Nomád Világjátékokon minden kontinens képviselte magát 77
országból, 1600 versenyző mérte össze erejét. A 28 tagú magyar
csoport a 6-ik helyen végzett. A világjátékokon csatlakozott
Magyarország a Türk Akadémiához, melyet Törökország, Kazahsztán,
Azerbajdzsán, és Kirgizisztán elnökeinek ratifikációjával hoztak létre
2009-ben.

(B.M.): Merre tart a magyar őstörténet-kutatás?
(B.A.ZS): Az elmúlt 30 év után már jogos társadalmi igénnyé vált a
magyar eredetkérdéssel kapcsolatosan a modern tudományosság
eredményeivel is összhangba hozható, korszerű magyar őstörténeti
modell összeállítása a valós őstörténeti kutatások alapján. Fontos
elkülöníteni a nép, a nyelv és a nemzet fogalmakat, valamint
függetleníteni a népek kialakulásának és történetének folyamatait a
történelem színpadán játszott politikai szerepüktől. Az antropológiai
kutatások, amelyek a honfoglaló magyarság embertani struktúráját
elemzik, mára már több mint ezer mérhető koponyalelet alapján
kimutatták azt, hogy a különböző europo-mongoloid formák jelentős
szerepet játszottak ennek a népességnek a kialakításában. Ugyanakkor
az is megmutatkozott, hogy ennek a formakörnek a mongoloid
komponensei nem az Ural-vidék és nem is nyugat-szibériai mongoloid
formákból erednek, hanem egy másik típusú, hosszabb érintkezés
nyomán kialakult, döntően Közép-Ázsiában kiformálódott europo-
mongoloid típusból vezethetők le. Az utóbbi antropológiai és genetikai
kutatásaink eredményei alapján több egyértelmű genetikai rokonsági
kapcsolatot is ki lehetett mutatni a honfoglalás kori és a hun-kori
népesség között. Igaza volt László Gyula történésznek.

(B.M.): Most ért véget Bölönben az első Erdélyi Ősök Napja.(2022. július
9-10.). Immár 11 nyelvet beszélsz, és folyamatosan újabbakat tanulsz, te
vagy a magyarság utazó nagykövete, hogyan tovább?

(B.A.ZS.): A rendszerváltás előtt már szerelmese voltam Erdélynek, a
rendszerváltás után nagyon sokat utaztam Erdélyben. Szeretem az
erdélyi emberek lelki és szellemi világát, a székelység
hagyományőrzését, kitartását. Nehéz száz évet éltek meg az itteniek, de
a Kárpát-medence is. Emlékszem, mikor te 2008-ban egy komoly cikket
írtál, melyben a hétfalusi, az ujgur és az afganisztáni három Tatrang
település történetét írtad meg, majd együtt mentünk le a közeli
Tatrangra, érdekes volt az ottani magyarok tájszólása. Tudom, hogy
szeretted volna a három Tatrang község testvéri kapcsolatát
megvalósítani, de az ujgurok elnyomása, és az afganisztáni háborús
helyzet még nem engedi. Sok barátom alakult ki itt az évek során, így a
brassói Tana Áron is csapatomba került, általa ismertem meg a bölöni
unitárius lelkészt, Kozma Albertet, aki egy nagyszerű ember. Ő felvállalta
ezt a rendezvényt, aminek jövőben is lesz folytatása. Két éve itt alakult
meg a Székely-Turán Egyesület. Ezen a rendezvényen a dobrudzsai
tatár közösség is képviseltette magát. Igen, állandóan utazok, ezért
családi életem se tudott kialakulni. Az ázsiai testvérnépekkel
anyanyelvükön érdemes kapcsolatot tartani, ezért szükséges
folyamatosan a nyelvek tanulása. Rendezvényeinkre 27 nemzet érkezik
12 országból, fontos a hun-türk nemzetek összefogása. Nemsokára
tartjuk a Délvidéki Ősök Napját, utána pedig Magyarországon, Bugacon
tartjuk az Ősök Napját.

(B.M.): Köszönöm szépen a beszélgetést, további sikereket, érdekes
felfedezéséket, értékes rendezvényeket kívánok!

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ