Keszthelyi György: Álmaim
Esténként arról faggatózom,
vajon mivel maradtam el,
mennyi a tartozásom,
mikor láthatom végre
az éjszaka bohózatát.
Isten hallgat,
anyámig el sem ér a hangom.
Ma ismét öreg volt, erőtlen,
álmaim sötétszürkék,
nyomasztóan mély bennük az ősz.
Forrás: szerző FB-oldala
Pusztai Péter rajza