Bordy Margit: Távol

Csontsovány lett a föld.
Szakad a rög, óra, percek nélkül.
Néha, az élet fonala is – váratlanul.
Ma távol voltam, nagyon távol – és
senki ott, az üveghegyen” túl.
Az esőért, hívnád a Mágust,
a vízcseppek már, mint drágakő.
Mosna el, sérelmet, sértést,
szívem is könnyű legyen és szabad –
a kimondott és kimondatlanoktól.

2022 Augusztus 4.