A Bíró András Zsolt által szervezett Kurultáj, és az Ősök Napja rendezvényeken rendszeresen részt vesz Diyar Van Derik kurd zenész, a népi hangszerével, a baglamával. Sólyomröptetéskor titokzatos dallamokat varázsol, lovassportok esetén érdekes ritmusrendszert. Különleges zenei világ, ami visszanyúl őseink világához is, és ami átmentett dallamokat a sumér kultúrából. Bölönben 2022. július 9-10. között zajlott az Első Erdélyi Ősök napja. Itt sikerült elbeszélgetnünk.

Bencze Mihály: Mit kell tudnunk a kurdokról?

Diyar Van Derik: Egyes történészek szerint a kurdok ősei a gutik voltak, akik az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoztak, és a kurdokhoz hasonló nyelvet beszéltek. Mezopotámia területére i. e. 2160-ban törtek be, az Akkád Birodalom leigázásával építettek történelmet, magukat „kurdunak” vallották. Országukat Kurduinnak vagy Guti Birodalomnak nevezték. A Mitanni Birodalom i. e. 1550-ben jött létre, Hurrita törzsek lakták, akik a Zagrosz-hegységben éltek. Más történészek a kurdok eredetét velük hozzák kapcsolatba. A médek ókori indoiráni nép, birodalmukat Daiakku alapította i. e. 678-ban, ez volt a világtörténelem egyik legnagyobb birodalma, amire a kudok büszkék most is, hisz ehhez is közük van. Fővárosa Ekbatana. A méd és a kurd nyelv nagyon hasonlít. A kurd himnuszunk a mai napig így szól: „Mi vagyunk a médek és Küaxarész utódai.” A kurdok zöme jelenleg Irán, Irak, Szíria és Törökország földjén elterülő Kurdisztán őslakói. Kurd közösségek még sok országban élnek. A kurd nemzet majdnem 50 milliós, de szétszórtan élünk, saját országunk nélkül. Pedig lenne joguk rá.

(B.M.): Akkor térjünk vissza családodhoz. Hol és mikor születtél? Milyen volt gyerekkorod?

(D.V.D.): Nálunk a sumér szokások szerint a születés és a halál napja nem számít. Édesanyám a jurta mellett sokat imádkozott, és mindig kérdeztem, hogy mikor születtem. Ő becsukta a szemét, és azt mondta akkor, amikor esett az eső. Mivel mi nomádok voltunk, azt mondhatom, hogy Törökországban születtem a Nimród-hegy (Çiyayê Nemrûd) és az Eufrátesz között. Valamikor a török hatóságok kiadtak egy iratot, de abban csak az év van benne. Máskülönben 46 éves vagyok, születésem évében még zajlott Ciprusban a háború. Én a Haszana törzshöz tartozom, az Ararát mellől jöttünk, tavasszal elindultunk az állatokkal újabb és újabb legelőket keresni. Állattartásból éltünk. A törökök kötelezték az iskolát, küldtek egy török tanítót a hegyi embereknek, de nem értette a nyelvünket, mi se az övét. Kurdnak lenni olyan, mint székelynek lenni. Nagyon hasonlít a lelki világunk. Mi törzsszövetségben éltünk, klán rendszerben, saját törvényeink szerint. Ahogy Trianon a ti országotokat is feldarabolta, minket is több országnak osztott szét. Mi a velünk együtt élő népekkel jól kijöttünk, segítettünk egymásnak. Családom 1990-ig élte a nomád életet, sajnos, a sok háború miatt a hatóságok betiltották. Faluba kellett költöznünk, ezért sok állatot el kellett adnunk, és idővel a falut is elhagytuk, Isztambulba telepedtünk le. Én kimentem Hollandiába, ott végeztem az iskoláimat. De mindig foglalkoztam zenével, főként a kurd népzenével. Utoljára a röptéren biztonsági őrként dolgoztam.

(B.M.): Miért nem maradtál Hollandiában?

(D.V.D.): Hollandiában 19 évet éltem, és jól éltem. De kezdett fárasztani a sok fölösleges elektronika, a betonvilág. Pénzem bőven volt, de nem voltam boldog. Én természeti ember vagyok, a természet ölén nőttem fel. Végül a helyemet Magyarországon találtam meg, 2015-ben idetelepedtem. A Duna és a Tisza között úgy érzem magam, mint a Tigris és az Eufrátesz között. A magyar nép vendégbefogadó, mint a sumérek, itt a szkíta lelkem megtalálta a nyugalmát. Hamar megtanultam magyarul. Nagyon szeretem a magyar népzenét, visszavisz a közös múltba. Nagyon szeretem, ahogy a magyarok bánnak az állatokkal nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is. Nagyszerűek a magyar lovasok szépen a testükkel, a lelkükkel vezetik a lovaikat, nem tépik a zabolát, nem ütik, nem verik, mint más népek. Mesterien lovagolnak. Nálunk a nomád világban, amikor költöztünk a magas hegyekben, lovakat, szamarakat, öszvéreket használtunk. A mi lovaink kicsi tömzsi vastaglábú lovak voltak, inkább igavonók. Mi a hagyományainkat ápoljuk, ünnepeinket úgy igazából nem tudjuk megtartani, mert a hatóságokat zavarja az identitásunk. Szüleim nomádok voltak, csak állatokkal foglalkoztak, se írni, se olvasni nem tudnak. Sokat utaztam a világban, és láttam, hogy mit jelent az, ha van saját országod. Szüleim most is hazavárnak.

(B.M.): Hogyan tudod gyakorolni vallásodat?

(D.V.D.): A mi vallásunk a zoroasztrizmus, a világ egyik legrégebbi máig létező vallása, amely az Irán-felföldön keletkezett, később összeolvadt Zarathustra próféta tanításaival. A próféta i. e. 2. évezredben élt. A vallásunk követőit az iszlám megjelenése óta pársziknak is szokták nevezni. Máni volt a menicheizmus prófétája, vallását erősen befolyásolta a zoroasztrizmus. Ezek hatással voltak az ősi magyar vallásra is. Csík-Zerenda, Duna-Zerenda mond neked valamit? Családunkkal a Nimród-hegyen napfelkelte és napnyugta alkalmából is szoktunk imádkozni a Nimród szoborkomplexumban, szentéjben, szájhagyomány útján tanultuk meg az imáinkat. Ha valami problémám van, felhívom édesapámat, és ő ad tanácsot, a vallási szertartás részeit is elmondja. Nálunk a szent számok a 7, 21, 40. Születés esetén van egy táltos-bába, akinek családja bölcs eredetű. Bármilyen orvosi, lelki problémánk volt ő segített. Ismeri a gyógynövényeket. Nálunk a nő volt a fő, ő volt az agy, az iszlám óta a férfi került előtérbe. A gyerek születése nagy ünnep nálunk. Minden fiút az apja nevével írják, engem is Haszan fia Diyar. A régi magyar időkben is volt ilyen, például Mihályfi, Istvánfi stb. A férfi a hímsólyom, ő megy vadászni, a nő a tojó, ő vigyáz a fészek melegére, ő költi az utódokat.

(B.M.): Mikor és hogyan ismerkedtél meg a régi dallamvilággal, mikor kezdtél zenélni?

(D.V.D.): Mikor megszűnt a nomád világunk, a faluban bátyám hozott egy örményországi hangszert a dzsumbist, azon nagyon hamar megtanultam, de bátyám vissza kellett vigye. Majd hozott egy görög buzukit, amit nagyon megszeretettem. Isztambulban pedig a baglama hangszeren tanultam meg, és pár hónapra kurzusra is jártam. A baglama, vagy saz a török népzene alapvető hangszere, mely összesen hét húros, ezek kettes-hármas csoportba, kórusba tartoznak, és ezeket a csoportokat külön lehet hangolni. Egyesek szerint ez a hangszer a közép-ázsiai és az anatóliai hangszerek szintéziséből jött létre. Mikor kimentem Hollandiába, akkor konzervatóriumba jártam egy évet, de a legtöbbet a színpadon tanultam. A sólyom a röptével határozza meg a dallamot, de te, mint zenész meg kell érezd, így a sólyom is élvezettel röpköd, te meg fantasztikus dallamokat játszol. A lovak esetén, a lódobogás adja meg a ritmust.

(B.M.): Mennyire ismertek a magyar népdalok a kis-ázsiai népeknél?

(D.V.D.): A régi magyar dalok, és a török korbeli dalok összefüggései ismertek. A lantosok énekelték. A moldvai csángó dallamvilág megtalálható Törökország Fekete-tengeri részén. A gyimesi dallamok, például a „Bazsarózsa”, megtalálható Törökország grúziai részén. A „Tavaszi szél vizet áraszt”, honfoglalás előtti időkből való. Nálunk nincsen doromb, van kavala, szufi dobok, most a húros hangszerek is megjelentek. Régebb hangszer nélkül történtek az ünnepek, egy kiválasztott előre énekelt, majd utána a tömeg. Nálunk az ének egy imádkozás, az énekes üzenetet közvetít, fényt hoz az emberek szívébe, mi utat mutatunk. Az ősi népek nagyon tisztelik a zenészeket, néha dervisnek neveznek, vagy ozannak, vagy asok. Nekünk erkölcsileg is kell viselkedni. Énekelés előtt felhangolom a baglama hangszeremet, de a lelkemet, a szellememet is, éneklés alatt transzban vagyok. Fentről kapom a sugallatot, csodálatos a révület.

(B.M.): Mit jelent neked a Kurultáj, az Ősök Napja?
(

D.V.D.): Örvendetes fejlemény, hogy a türk népek egymásra találtak, felmutatják kultúrájukat, ismerkednek, versenyeznek, énekelnek, szórakoznak. Én mindenikre megyek, szívügyem. Talán zeném nélkül Krekács Zoltán solymász kerecsen sólyma se repülne oly magasra, és jövendölést se röppenne. Kardvívás esetén is serkentő a zeném, a lovasbemutatók is igénylik. Megszerettem Erdélyt, gyerekkorom jut eszembe, sokszor úgy viselkedek, mint a székelyek.

(B.M.): Köszönöm a beszélgetést, további sok sikert kívánok, és várjuk a zenei anyagod CD, vagy lemez változatát!

1. Doniga Lenke:
   2022. augusztus 11. 08:58

   A kurdok a testvéreink. Ertuk is imadkozok minden nap.Orszag nélkul maradtak mint a palesztin, ujgur testvéreink is. De Isten él és utjai kifurkészhetetlenek.

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ