Ez volt minden: egy kis szopás, nyalás,
egy kis hát-mell-comb-fenék-csókolás,
voltam disznó a moslékbugyor fölött,
pióca, aki másba költözött,
s ha tejjel-mézzel folytam, hát biz folytam:
az is én voltam.

Voltam hűtlen, hűséges mindhalálig,
voltam angyal, míg fel nem tűnt a másik,
az ördög röhögött, ha ígérgettem,
mindig Damoklész kardja volt felettem,
s ha kíméletlen, irgalmatlan voltam:
az is én voltam.

Voltam szép, fess, nyakkendős és világos,
és voltam csúnya, sötét és totálkáros,
józan és részeg, flekken, tejbegríz,
hogy mást már jóelőre kivert a víz,
voltam gazember és még én papoltam:
az is én voltam.

S hogy mi leszek még, azt a franc se tudja,
hol ér hozzám kinek a szellemujja,
hol vétkezek tiszta ártatlanul,
hol leszek szelíd, míg a lét vadul,
de bármi lesz és bármit is teszek:
az is én voltam, aki majd leszek.

Forrás: szerző FB-oldala