(Lírai reflexió Marin Sorescu Táncolj! Dansează! c. versére)

Látod ezt a tollat ?
Könyvtárban maradt,
egy nyitott könyvön-
Valamely felhők közt járó
hagyhatta hátra,
mikor sürgős üzenetet kapott,
hazaparancsolták,
vagy csak lejárt a
kiszabott ideje, mindenképp
sietve távozott.

De, ha meggondolom,
nem is volt véletlen,
hogy ott maradt az a toll:
a megbízás eszköze lehet,
jelképes felszólítás,
hogy folytasd ott,
ahova Ő, a felhők közt járó,
széndékosan nem tette ki
az utolsó pontot.

Fotó: B.Tomos Hajnal * Isten éltessen sokáig, Tamás ! Kívánom, hogy az alkotói toll soha ki ne hulljon a kezedből!