Szabó T. Annának

amint áttűnik egymáson lét és nemlét
élet és mű
képzelet és való
áttűnnek egymáson
alkotó és befogadó és versalany és költői szerep
és virtuálisan lehető lett és lehetett volna
és verssel való lét és és vers nélküli élet
áttűnnek egymáson
mint egymásra vetített film-kockák
„izzadt pelyhes kamasz arc borostás torz öreg arc
gyönyörű gyönyörű arcok”
elfedve árnyékolva ami estleges efemer
és felerősítve végtelenbe vetítve azt ami örök
amint mindezek (és mind-mind a dolgok) áttűnnek egymáson
„átvérezve a történelem (az idő) szövetét”
úgy tűnsz át mindeneken
elfecsérelt isteni létünk legutolsó lenge letéteményese
torinói leple
v e r s