Nem gyűlölet ez, nem is szerelem.
Arcomra száll, ráhull életemre.
Porba merülve is, a fényt követem,
nem bíznám hiányát véletlenre.

Át szellő-kavarta por-homályon
szemeim már nem bírták a napot.
Feledés porába hullni? Állom.
Vagyok az ezer színnel meglopott.

Hirtelen halál? Lassú porladás.
A szenvedélyek csendben megülnek.
Az éltető fény hiánya mázsás
terhet rak rám. Emlékek merülnek

homályba – ez a szivárvány-rablás.
Sárrá vedlett por lepi életem.
Kaleidoszkóp az emlék-padlás.
Kezdenék újra látni? Tévedtem.

Mikor a fény elönti a pernyét,
nem fénybe lépek, belefulladok.
S mintha mondai szitával mernéd
a fényt, elcsorog. Erre virradok.

Hajnali szél. Élénk színeket hord
fel hajamra. A fényesség ablaka
napot áhító szívemről a port
zsákba köti. Múlik az éjszaka.

2022. július 19.