A KIFLI CSÜCSKE

Ez a história a Magyar Színház társalgójában történt próba közben. Huszár Károly egy sóskiflivel foglalatoskodott. A foglalkozása abból állt, hogy a kiflit megette. Azaz hogy nem egészen. A két csücskét letörte, és letette az asztalra. Tarnai, aki ezt a különös procedúrát végignézte, megkérdi:
— Hát te nem eszed meg a kifli csücskét? Hiszen az a legjobb!
— Nem eszem meg, amióta tudom, hogy a pékek sem eszik meg, azóta mindig letöröm a két csücsköt.
— Miért nem eszik meg a pékek a kifli csücskét? — kérdezte persze erre az egész társaság.
— Mert ha megeszik a csücskét, nem tudják eladni a kiflit — mondta Huszár, és gyors léptekkel távozott az ajtón.

Színházi Élet, 1911/18

BRUDERSAFT

 

Horváth Jenőről mesélik ezt a jókedvű történetet. Van a Nemzeti népszerű Pepijének néhány váltója. Múltkor egy társaságban egyik főhitelezőjével találkozott, és vidám pezsgőspohár mellett nagy barátságot kötöttek, sőt össze is tegeződtek. A következő napokban ismét esedékes volt az illető úrnál a Hajdú egy váltója. Tekintettel a jóbarátságra, az illető személyesen prezentálta a kellemetlen papirost. Hajdú azonban a fejét rázta és kijelentette, hogy a váltó érvénytelen. — Miért? — kérdezte kétségbeesetten a hitelező.

— Mert ezen a váltón az áll, fizessen ön. Már pedig mi tegeződünk.

Színházi Hét, 1911/17

---