Jóna Dávid A térdek remegése

Baranyi Ferenc Roskadó alázat című versére.

Félévszázadnyi működő elemlámpa
fénykarikái ugrálnak a térben,
benne látlak minden suhanó árnyban,
szép szerelmes szövevényben.


Meg van a sarki málnafagylalt,
sápadt tölcsér alja ereszti vérét,
balaton-kék szem, mosolygása sóhajt,
kívánja beteljesedését.


Sosem volt józan e varázs,
ez adta izgalmát és szépét,
mint érett körtén a szövődarázs,
szívtad a nap cukorrá lett fényét.


Harcok vannak, ha ellent mondasz,
kancsalva néz a mindenféle norma.
Benned a vágy olthatatlan szomjaz,
lenyűgöz a belső, varázsol a forma.
Szépségről szépséget írni ez a napi lecke,

A térdek remegése talán nem is alázat volt.
Ha roskadt, nem terhétől, inkább a vágytól,
míg ő a szent elvárások ellen is dacolt,
szedted édes gyümölcsét az eperfáról.

Forrás: Sziikla Magazin

2022. szeptember 15.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights