(mai modern, Tamási Áron emlékének)

a szájakban és a körmök alatt
immár ott útleírás – halott lábnyomok

látod elárvult szerelmeket nevelsz s temetsz
szótlan képeznek s ölnek a virtuális iskolapadok

festékes paletta vagy – érzéketlen és hitetlen
pazarló színkavalkád születésnapod

kérdőív életed vonalkóddal jelölik
prostituálták anyanyelved is

költözöl évről évre egyre messzibb úgy magadtól mint másoktól
taszít és vonz a bizonytalanságra épített újra számozás

elfeledtették merre már
a toronyiránt

távolabb úgy se látsz már hajtogatják
intenek az éhes madarak miként a régi istenek

ki az ki az égiekre vagy földiekre emlékeztetne
bár egy ember ki testvérként barátként ölelne

törvény vagy hitszegés a különbséget nem ismered
apa megmondta addig tiszta a szíved amíg

öregeket látsz a kályhatűz melegénél
esténként ahogy diót törnek közösen esetleg hajazzák a törökbúzát

aztán neveden szólítanak
hát megjöttél fiam –