Ivan Karamazov: A nyár dala
Megőrzi magát még a nyár,
nem törődik sokat az ősszel,
táncol, remeg és kiabál,
és szívesen játszik a tűzzel,
hibáit megvendégeli,
parolázik a forró nappal,
mellét örömmel tűzdeli,
buborékost játszik a habbal,
nem érdekli, hogy már a fák
nyálaznak, nedves a világ,
gombák pislognak mindenütt –
a nyár csak nyár, életöröm,
napozó béka a kövön,
akit a bánat szíven üt.