Kedves hazug, hogy végigélted épen
ezt a szörnyű, szerelmes századot,
és nem hirdetted a gyalázatot,
bár időnként elborított a szégyen.

Szép szélhámos, kinek a verseit
vitatják furcsa morálok okán:
mamutok mennek át a tű fokán,
de ellened a bálnát hergelik.

Szerettem mindig ezüstös hajad,
s ahogyan élt benned a pillanat
intenzíven és annyira naivan.

Mester! Hazudj szép világot nekünk,
hogy legyen torkunk, ne csak énekünk,
és tudjuk, hogy nemcsak az van, ami van.

Forrás: szerző FB-oldala