NEW YORK

Náday Béláról azt írták a lapok, hogy megunta Magyarországot, kimegy Amerikába, artista lesz, és többet föl sem lép a Nemzetiben. Az Édes a bűn főpróbáján valaki megkérdezte:
— Igaz, Béla, hogy amerikai artista lesze?
— Szó sem igaz az egészből.
— Mégis honnan vették az emberek az egészet?
— Néhány héttel ezelőtt a Nemzeti kapujában álltam, és beszélgettem egy újságíróval. Egyszer aztán elköszöntem tőle, és elindultam. Hova megy? kérdezte ő. New-Yorkba — mondtam én. És tényleg elmentem uzsonnázni a New-Yorkba. Innen az egész pletyka, mert az újságíró félreértett, és az írta, hogy New Yorkba utazom. Holott én bizony itt maradok. Eddig beteg voltam, de október elején már fel is lépek.

Színházi Élet, 1911/29

A TEHETSÉGES

A törzsasztalnál egy ifjú fővárosi színész tartja a szót. Nem valami rokonszenves
egyéniség, sőt — a neve nem lévén kiírva, megmondhatjuk ezt is — tehetség dolgában elég gyengén van eleresztve. Ez azonban nem akadályozza meg abban, hogy így ne szónokoljon:
— Bizony, tanulhatnátok tőlem valamennyien. Én nem élek vissza a tehetségemmel, és komolyan veszem a színészi munkát. Minden szerepemet tudom az első próbára könyv nélkül, betéve, kívülről.
Csendesen válaszolja Huszár:
— Csak éppen belülről nem…

Színházi Élet, 1911/29